Magyar Péter a Sándor-palotánál jelentette be: Alaptörvény-módosítással rendeznék Sulyok Tamás ügyét
Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Sándor-palotában tárgyalt Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, miután lejárt az államfő lemondására adott május 31-i határidő, Sulyok pedig vasárnap este világossá tette: nem távozik hivatalából. A találkozó után Magyar Péter a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta, tájékoztatja a Tisza-frakciót a köztársasági elnök döntéséről, és haladéktalanul megkezdik az államfő eltávolítását célzó eljárásokat. A kormányfő hangsúlyozta: nem személyre szabott jogalkotással akarnak eljárni, hanem az Alaptörvény módosításával állítanák helyre szerinte a magyar jogállamot és demokráciát. Magyar Péter továbbra is úgy látja, hogy Sulyok Tamás nem alkalmas a nemzet egységének képviseletére, mert az elmúlt évek kulcsfontosságú közéleti ügyeiben hallgatott, amikor szerinte államfőként meg kellett volna szólalnia.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nem tudja képviselni a nemzet egységét
A miniszterelnök nem sokkal 9 óra után lépett ki a Sándor-palota kapuján, majd sajtótájékoztatón ismertette álláspontját. Magyar Péter szerint a találkozó után sem változott a véleménye: Sulyok Tamás nem alkalmas arra, hogy a magyar nemzet egységét képviselje.
A kormányfő úgy fogalmazott: „A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé. Nem egy párté, nem egy politikai rendszeré.” Ezzel arra utalt, hogy szerinte az államfői tisztség nem egy korábbi hatalmi rendszer személyes vagy politikai védőbástyája, hanem az egész nemzetet kellene képviselnie.
Magyar Péter álláspontja szerint Sulyok Tamás az elmúlt években több olyan helyzetben is hallgatott, amikor köztársasági elnökként kötelessége lett volna megszólalni. A miniszterelnök azt mondta, a mai megbeszélésen is előkerültek ezek az ügyek, és Sulyok magyarázatai szerinte nem adtak elfogadható választ arra, miért maradt el az államfői kiállás.
A sajtótájékoztató közben a téren ellentüntetők is megjelentek, akik bekiabálásokkal próbálták megzavarni Magyar Péter beszédét. A miniszterelnök „öt trollnak” nevezte őket, majd jó egészséget kívánt a folyamatosan közbeszólóknak.
Orbán Viktor „poloskázása” és a gyülekezési jog is szóba került
Magyar Péter a sajtótájékoztatón több részletet is megosztott a Sulyok Tamással folytatott megbeszélésről. Elmondása szerint az államfő azzal magyarázta hallgatását Orbán Viktor korábbi, politikai ellenfeleket „poloskaként” emlegető megszólalása ügyében, hogy azt politikai véleménynek tekintette.
A miniszterelnök ezt elfogadhatatlannak nevezte. Szerinte egy köztársasági elnöknek éppen az ilyen pillanatokban kellene világossá tennie, hogy a politikai küzdelemnek is vannak emberi, alkotmányos és erkölcsi határai.
Magyar Péter azt is felrótta Sulyok Tamásnak, hogy hallgatott akkor is, amikor az előző kormány szerinte csorbította a gyülekezési jogot. Ugyancsak bírálta az államfőt amiatt, hogy nem szólalt meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége kapcsán, amikor Magyar szerint állami pénzből civileket járattak le.
A kormányfő elmondása alapján Sulyok Tamás ezt is politikai véleményként értelmezte, amit Magyar Péter szerint nem lehet elfogadni egy olyan tisztségviselőtől, akinek az alkotmányosság, a jogállamiság és a társadalmi béke védelme lenne az egyik legfontosabb feladata.
Titkosszolgálati lejáratás, politikai atrocitások és Lázár János megszólalása is előkerült
A miniszterelnök a Sándor-palota előtt arról is beszélt, hogy a találkozón több más ügyet is felhozott Sulyok Tamásnak. Ezek között említette a Tisza Párt elleni titkosszolgálati lejáratást, a politikai aktivisták elleni verbális és fizikai atrocitásokat, valamint Lázár János korábbi, vécékefés megszólalását is.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás a Lázár-féle ügyet a választási kampány részeként értelmezte. A miniszterelnök ezzel szemben úgy látja, hogy az államfőnek nem szabadna minden súlyos közéleti durvaságot egyszerű kampányjelenségként kezelnie, mert ezzel szerinte kiüresíti a köztársasági elnöki szerepet.
A kormányfő állítása szerint az ilyen ügyekben való hallgatás azt mutatja, hogy Sulyok Tamás nem a nemzet egységét, hanem egy politikai rendszer érdekeit védte. Magyar Péter ezért továbbra is úgy látja, hogy az államfő hivatalban maradása politikai és erkölcsi értelemben tarthatatlan.
A határon túli magyarok ügyeit is felrótta az államfőnek
Magyar Péter különösen fájdalmasnak nevezte, hogy Sulyok Tamás szerinte a határon túli magyarokat érintő ügyekben sem szólalt meg megfelelő erővel. A miniszterelnök példaként említette a Simion-ügyet, valamint a szlovák Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos jogszabályt.
A kormányfő szerint egy magyar köztársasági elnöktől elvárható lenne, hogy az ilyen ügyekben világos és határozott álláspontot képviseljen, különösen akkor, ha azok a külhoni magyar közösségek jogait, biztonságát vagy történelmi sérelmeit érintik.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás hallgatása azt jelzi, hogy az államfő nem tudta betölteni azt az egységteremtő szerepet, amelyet a köztársasági elnöki tisztség megkövetelne. A miniszterelnök úgy látja, hogy a nemzet egysége nem puszta alkotmányos formula, hanem valós politikai és erkölcsi felelősség.
Az orosz dróntámadás kommunikációja is vitapont lett
A sajtótájékoztatón Magyar Péter a Munkácsot ért orosz dróntámadás körüli kommunikációt is felemlegette. A miniszterelnök szerint különösen beszédes volt, hogy a köztársasági elnök bejegyzéséből utólag kihúzták az „orosz” szót.
Ez az ügy azért kapott kiemelt jelentőséget, mert a Tisza-kormány első időszakában a magyar külpolitika egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy egyértelműbben és határozottabban kíván fellépni az orosz agresszióval szemben, különösen akkor, ha az magyar közösségeket vagy szomszédos országokat érint.
Magyar Péter szerint egy ilyen helyzetben a köztársasági elnöknek nem tompítania, hanem világosan megneveznie kellene a felelőst. A kormányfő álláspontja szerint Sulyok Tamás ebben az ügyben sem képviselte megfelelően a nemzet érdekét és méltóságát.
Alaptörvény-módosítással kezdenék meg az államfő eltávolítását
A sajtótájékoztató legfontosabb bejelentése az volt, hogy Magyar Péter tájékoztatja a Tisza-frakciót Sulyok Tamás döntéséről, majd haladéktalanul megkezdik az államfő eltávolítását célzó eljárásokat.
A miniszterelnök kiemelte: nem megfosztani akarják a köztársasági elnököt a hivatalától a szó hagyományos értelmében, hanem más jogi és politikai megoldást választanak. Magyar Péter szerint módosítani fogják az Alaptörvényt.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy állítása szerint nem személyre szabott jogalkotásra készülnek. Úgy fogalmazott, hogy a cél a magyar jogállam és demokrácia helyreállítása. Ez a mondat várhatóan komoly politikai és közjogi vitát indít majd el, hiszen az államfő mandátuma, az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségviselők elmozdítása rendkívül érzékeny alkotmányos kérdés.
A Tisza-kormány számára ez az egyik legnagyobb intézményi próbatétel lehet: úgy akarja lezárni az Orbán-rendszerhez kötött közjogi vezetők korszakát, hogy közben azt állítja, nem személyi bosszút, hanem rendszerszintű jogállami korrekciót hajt végre.
Sulyok Tamás vasárnap jelezte, hogy nem távozik
A hétfői találkozó előzménye az volt, hogy Sulyok Tamás vasárnap videóban közölte: megfontolta a lemondás lehetőségét, de végül arra jutott, hogy nem mond le. Az államfő szerint a távozása nem adna megoldást az intézményi konfliktus alkotmányos rendezésére.
Sulyok Tamás inkább az együttműködést hangsúlyozta a Tisza-kormánnyal. Azt mondta, nem lesz akadálya a kormány működésének, még akkor sem, ha az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamatokról van szó.
Magyar Péter azonban már vasárnap este is élesen reagált az államfő videójára. A miniszterelnök akkor azt írta, hogy Sulyok Tamás szerinte soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottakért, sem a jogállam védelmében, és gyereknapon is csak a havi 6,3 millió forintos fizetését védi.
Nem csak Sulyok Tamás távozását várja a Tisza-kormány
A konfliktus nem kizárólag Sulyok Tamásról szól. Magyar Péter korábban több más közjogi vezetőt is lemondásra szólított fel. A felszólítottak között szerepel Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Koltay András, a Médiahatóság elnöke.
Az ő visszalépésükre adott határidő is vasárnap éjfélkor járt le. A korábbi megkeresések alapján úgy tűnik, a legtöbben nem kívánnak eleget tenni Magyar Péter felszólításának, vagy nem válaszoltak a sajtó kérdéseire.
Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány és az előző politikai korszakban megválasztott vagy kinevezett közjogi vezetők közötti konfliktus szélesebb intézményi összecsapássá válhat. A kérdés most már nemcsak az, hogy Sulyok Tamás maradhat-e államfő, hanem az is, hogy az új politikai többség milyen módon alakítja át a közjogi intézményrendszert.
Új korszakhatárhoz érkezhet a közjogi vita
Magyar Péter Sándor-palota előtti bejelentése alapján a Sulyok-ügy új szakaszba lépett. A lemondási határidő lejárt, az államfő maradni akar, a miniszterelnök pedig az Alaptörvény módosítását helyezte kilátásba.
A következő napokban várhatóan kiderül, milyen konkrét alkotmánymódosítási javaslat készül, milyen eljárásban próbálnák eltávolítani Sulyok Tamást, és hogyan reagál minderre az államfő, az ellenzék, a jogásztársadalom, valamint a nemzetközi intézményi környezet.
A kormány szerint a lépés a jogállam és a demokrácia helyreállítását szolgálná. Kritikusai viszont minden bizonnyal azt fogják vizsgálni, hogy az Alaptörvény módosítása nem jelent-e mégis személyre szabott politikai beavatkozást egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumába.
A politikai tét óriási. Magyar Péter számára ez a rendszerváltó ígéret egyik leglátványosabb próbája. Sulyok Tamás számára pedig az a kérdés, hogy képes-e megőrizni hivatalát egy olyan helyzetben, amikor a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a közvélemény jelentős része is a távozását sürgeti.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
