Több mint 600 halottja van az éjjeli, 6-os erősségű afganisztáni földrengésnek
Több mint 600 halottja van az éjjeli 6-os erősségű, afganisztáni földrengésnek – nő a tragédia mérlege
Több mint 600 halottja van az éjjeli, 6-os erősségű afganisztáni földrengésnek, amely vasárnap éjfél körül rázta meg az ország keleti részét, a pakisztáni határ közelében. A rengés súlyos károkat okozott, falvak dőltek romba, és több száz ház került a föld alá. A sérültek száma meghaladja az ezret, de a hivatalos közlések szerint a számok tovább emelkedhetnek. A katasztrófaelhárítást helikopterek, katonai és polgári egységek segítik, de a hegyvidéki, nehezen megközelíthető terep és a gyenge mobilhálózat miatt a mentés lassan halad. A földrengést Kabulban és Iszlámábádban is érezni lehetett.
A rengés epicentruma és következményei
A rengés epicentruma Afganisztán keleti részén volt, nagyjából a pakisztáni határ közelében, 8 kilométeres mélységben. A 6-os erősségű földmozgás az éjszaka közepén érte az ott élőket, akik többségében alvás közben szenvedték el a tragédia következményeit. Az éjfél körüli időpont különösen súlyosbította a helyzetet, hiszen a lakók nem tudtak időben kimenekülni, és sokan a saját házaik romjai alatt rekedtek. A helyi hatóságok szerint egész falvak tűntek el a térképről, a túlélők pedig a romok között próbálják megtalálni hozzátartozóikat.
A tálib kormány tájékoztatása szerint helikopterek szállítják a súlyos sérülteket a Nangarhar repülőtérre, ahonnan mentőautók viszik őket a legközelebbi kórházakba. Az ország egészségügyi rendszere azonban erősen túlterhelt, így számos ellátóhely képtelen megfelelően kezelni a beáramló sebesülteket.
Utórengések és újabb veszélyek
A fő rengést követően legalább három utórengést is regisztráltak a térségben, 4,5 és 5,2 közötti erősséggel. Bár ezek rövidebb ideig tartottak, a már megrongálódott épületek további összeomlását idézték elő. A veszélyhelyzet tehát nem múlt el, a túlélők folyamatos félelemben élnek, és sokan az utcán vagy ideiglenes sátrakban próbálják átvészelni az éjszakákat.
A rengéseket még a 200 kilométerre fekvő Kabulban is érezni lehetett, valamint a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban, több mint 400 kilométerre az epicentrumtól. Ez is mutatja, milyen erőteljes és kiterjedt volt a földmozgás.
Mentési munkálatok és akadályok
A katasztrófaelhárítás azonnal megkezdődött, de a mentést jelentősen nehezítik a körülmények. Afganisztán keleti területeit hegyvidék jellemzi, sok falu csak földutakon érhető el, amelyek a rengés következtében részben járhatatlanná váltak. A gyenge mobilhálózat miatt az információáramlás akadozik, így sok településről órákba telik, mire hírek érkeznek a hatóságokhoz.
A tálib kormány közleménye szerint minden rendelkezésre álló civil és katonai tisztviselőt bevontak a mentésbe. Ennek ellenére a túlélők sok helyen kénytelenek saját erejükből, puszta kézzel kutatni az összeomlott házak romjai között, remélve, hogy hozzátartozóikat élve találják.
Nemzetközi reakciók és segítségnyújtás
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Több ország és humanitárius szervezet jelezte, hogy készek segítséget nyújtani, élelmiszerrel, gyógyszerrel és mentőfelszereléssel támogatni a katasztrófa sújtotta régiót. Afganisztán azonban évek óta politikai elszigeteltségben él, így a nemzetközi segélyek eljuttatása gyakran lassabb és nehezebb, mint más térségekben.
Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó szervezete közleményben jelezte: a katasztrófa súlyossága miatt gyors és összehangolt fellépésre van szükség, különösen, mert a tél közeledtével az érintett lakosság még kiszolgáltatottabbá válhat.
Az afgán társadalom sebezhetősége
A mostani földrengés újra rámutat Afganisztán rendkívüli sérülékenységére. Az ország évtizedek óta háborúk, politikai válságok és gazdasági nehézségek súlya alatt áll. Az infrastruktúra gyenge, az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az épületek többsége pedig nem földrengésbiztos. Így egy közepes erejű földmozgás is aránytalanul súlyos következményekkel járhat.
A falvak nagy része vályogból és egyéb hagyományos, de törékeny anyagokból épült, amelyek nem bírják ki a rengéseket. Emiatt sok család egyszerre veszítette el otthonát, megélhetését és hozzátartozóit.
Kilátások és jövőbeli veszélyek
A szakértők szerint a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet, ahogy a mentőcsapatok eljutnak a legelzártabb településekre is. Az utórengések kockázata továbbra is fennáll, ami akadályozza a mentést és a romok eltakarítását. A helyi közösségek számára az egyik legnagyobb kihívás most a túlélés biztosítása: élelmiszerre, tiszta vízre, meleg ruhára és ideiglenes szállásra van szükségük.
A földrengés ugyanakkor ráirányítja a figyelmet arra a régóta fennálló problémára, hogy Afganisztánnak nincsenek hatékony katasztrófavédelmi rendszerei. A nemzetközi közösség segítsége kulcsfontosságú lehet, de hosszabb távon az ország önvédelmi képességeit is erősíteni kell.
Összegzés
Több mint 600 halottja van az éjjeli, 6-os erősségű, afganisztáni földrengésnek, és a számok valószínűleg emelkedni fognak, ahogy újabb falvakból érkeznek hírek. A katasztrófa súlyosan érintette a keleti tartományokat, és rávilágított arra, hogy Afganisztán mennyire kiszolgáltatott a természeti csapásoknak. A mentési munkálatok folynak, de a túlélők sorsa most nagyrészt azon múlik, milyen gyorsan és milyen mértékben érkezik nemzetközi segítség az országba.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
