Kék bolygó – Áder János: az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra kell

Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges, ennek megteremtése pedig közösségi forrásokat igényel – jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast kedden közzétett legújabb, a Youtube videómegosztó portálon is elérhető adásában.

A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni.

Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.

Áder János kifejtette,

várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét.

Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.

Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: „míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni”.

Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy

a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van. A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, „visszavizenyősíteni” a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett.

Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma orientált vízgazdálkodás – mondta.

A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására.

Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt – ahogy minden gát után – a folyó „hordalékéhes” lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész.

A szakember szerint az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.

Áder János rámutatott,

a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez.

Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.

Forrás: MTI/ MNO

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.