Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben

Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben – derül ki a szakértői elemzésekből és a balti légtérben szeptemberben lezajlott nagyszabású, komplex elfogási művelet részleteiből. A külgazdasági és külügyminiszter novemberi litvániai posztjában azt állította, hogy a balti misszió „nap mint nap a harmadik világháború kockázatát hordozza”, és hogy éppen a magyar katonák jelenléte miatt sikerül elkerülni a háborús eszkalációt. Csakhogy a valóság ezzel éles ellentétben áll: az orosz légierő több mint 50 napja nem mer a balti légtérbe repülni, épp a NATO összehangolt és technológiailag elsöprő erejű fellépése miatt.

Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben – a miniszteri narratíva és a tények ütközése

Szijjártó Péter november 10-i litvániai látogatása során a közösségi médiában arról írt, hogy a balti légtér védelme „a NATO jelenlegi legveszélyesebb küldetése”, ahol nap mint nap fennáll a NATO és az orosz hadsereg közvetlen konfrontációjának kockázata. A külügyminiszter szerint „hatalmas szerencse”, hogy magyar katonák látják el ezt a feladatot, mert így nagyobb az esélye annak, hogy elkerülhető egy globális konfliktus.

Csakhogy amikor a miniszter ezt írta, a valóság teljesen mást mutatott. Az orosz légierő ugyanis már több mint 50 napja nem merészkedett be Észtország, Lettország és Litvánia légterébe. Ennek oka nem a szerencse és nem a magyar katonák heroikus visszatartó ereje, hanem egy olyan szeptember 19-i NATO-akció, amelyet a katonai szakértők egyértelműen a modern hadviselés tankönyveinek példájaként emlegetnek.

A miniszter állításai tehát két okból is tévesek:

• nem volt napi szintű konfrontációs kockázat,
• és nem a magyar kontingens biztosította a „béke megőrzését”, hanem a NATO egészének összehangolt légi művelete.

Mi történt valójában szeptemberben? A NATO példátlan erődemonstrációja

A NATO szeptember 19-én olyan taktikát alkalmazott az orosz légtérsértésekkel szemben, amire korábban nem volt példa. Három orosz MiG–31-es repülőgép sértette meg Észtország légterét – ez 2014 óta már több mint negyvenedszer fordult elő. A NATO reakciója azonban ezúttal jelentősen eltért a megszokottól.

A szövetség nem a hagyományos, „mellérepülünk és kikísérjük” protokollt alkalmazta. Helyette egy komplex, többnemzetiségű erődemonstráció mellett döntött, amely teljesen megbénította az orosz gépek képességeit:

• radar nélkül repülő olasz F–35-ösök indultak el Ämariból,
• a svédek Meteor rakétákkal felszerelt Gripenjei csatlakoztak a hálózatra,
• az AWACS gépek és a németországi Udem központja a teljes helyzetképet megosztotta,
• a modern NATO informatikai rendszerek láthatatlanná tették a szövetség gépeit az orosz radarok számára,
• a Gripenek elektronikai hadviselése miatt az orosz műszerek értelmezhetetlen adatokat jeleztek.

Az orosz pilóták konkrétan „vakon” repültek. Nem láttak NATO-gépeket, nem tudtak kommunikálni, a műszereik működésképtelenné váltak.

A művelet mindössze 12 percig tartott, és az eredménye lesújtó volt Moszkvára nézve: a három MiG–31-es gyakorlatilag esély nélkül sodródott ki a saját légterébe.

A szakértők szerint egy éles harci helyzetben ezek a gépek úgy semmisültek volna meg, hogy a pilóták azt sem tudják, honnan érte őket találat.

Az akció után az orosz légierő több mint másfél hónapig nem mert visszatérni a balti államok közelébe.

A miniszter narratívája: politikai kommunikáció vagy informálatlanság?

A fenti tények fényében különösen problémás, hogy Szijjártó Péter novemberben veszélyes és napi szintű konfrontációról beszélt. Két lehetőség van:

1. vagy nem tudott a szeptemberi akcióról,
2. vagy tudatosan hallgatott róla, hogy a magyar kormány kommunikációja a „háborúpárti NATO” koncepció köré épülhessen.

Mindkét eset súlyos.

A miniszter ugyanis azt sugallta, hogy a NATO felelőtlen, háborús konfliktus szélére sodródott, és csak a magyar katonák békefenntartó habitusa akadályozta meg a súlyosabb következményeket. Csakhogy a valóság szerint:

• a magyar Gripenek nem vettek részt az oroszok visszaszorításában,
• a Közös Légi Műveleti Központ irányítja a missziót, nem Budapest,
• a NATO gépei lövés nélkül, magas technikai fölénnyel számolták fel az orosz provokációkat,
• és a szövetség ezzel éppen hogy csökkentette, nem pedig fokozta a feszültséget.

Ilyen körülmények között Szijjártó posztja nemhogy téves, hanem megtévesztő is volt.

A balti légtér orosz provokációi: rutinszerű, de veszélyes játék

A balti légtér megsértése Moszkva egyik kedvelt eszköze volt az elmúlt években. Ennek célja nem csupán tesztelés és piszkálgatás, hanem a NATO reakciós idejének, radarrendszereinek és taktikáinak feltérképezése.

Takács Márk katonai szakértő szerint ezek a manőverek pszichológiai hadviselési elemek is: az orosz légierő azt akarja sugallni, hogy bármikor képes belépni a NATO-légtérbe, ezért nem lenne hatékony sok erőforrást mozgatni ellene.

Csakhogy a szeptember 19-i akció után Moszkva hirtelen eltűnt a térségből. Ez önmagában is bizonyítja:

a NATO technológiai fölénye évekkel, ha nem évtizedekkel múlja felül az orosz légierő lehetőségeit.

A magyar politikai kommunikáció és a NATO-val való konfliktuskeresés

Szijjártó Péter bejegyzése illeszkedik a magyar kormány azon kommunikációs irányvonalához, amely szerint:

• a NATO háborúpárti,
• a magyar kormány békepárti,
• és a magyar haderő jelenléte kulcsfontosságú a feszültség csökkentésében.

Ez azonban a valóság fényében egyszerűen nem igaz. A NATO szeptemberben olyan műveletet hajtott végre, amely:

• békét teremtett,
• elrettentette az oroszokat,
• és lövés nélkül érte el célját.

A műveletben pedig nem a magyar haderő, hanem olasz F–35-ösök, svéd Gripenek, AWACS-gépek és több NATO-ország összehangolt irányítása vett részt.

Összegzés: a tények makacs dolgok

A szeptemberi NATO-akció új korszakot jelölt a balti légtér védelmében. A szövetség nem csupán reagált az orosz provokációra, hanem látványosan és technikailag megkérdőjelezhetetlen fölényt demonstrált.

Ezzel szemben Szijjártó Péter kommunikációja figyelmen kívül hagyta a katonai valóságot. A miniszter narratívája politikai célokra épült, és olyan képet festett a NATO-ról, amely ellentétes a szövetség tényleges működésével.

A valóság ugyanis az, hogy a NATO működése – és benne a magyar részvétel – csak azért hatékony, mert a szövetség erős, technológiailag fejlett és összehangolt. Ahogy Takács Márk is kiemelte:

a modern légi hadviselés nem a pilóták bátorságán, hanem a rendszerek együttműködésén és az információ minőségén múlik.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az ÖnTÁMOGATÁSÁRAis, amitITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.