Tízből négy magyar elhisz mindent a Facebookon, Brüsszel 3500 milliárd forintot tolna a dezinformáció elleni harcba – súlyos figyelmeztetés az EU-tól

Tízből négy magyar elhisz mindent a Facebookon, Brüsszel 3500 milliárd forintot tolna a dezinformáció elleni harcba – Európai Demokráciapajzs készül

Egy friss Eurobarometer felmérés szerint tízből négy magyar elhisz mindent a Facebookon, Brüsszel 3500 milliárd forintot tolna a dezinformáció elleni harcba, mert az Európai Unió szerint a demokrácia alapjai kerültek veszélybe. A magyarok 41 százaléka saját bevallása szerint soha nem ellenőrzi az online platformokon látott információkat, ami a második legrosszabb arány az EU-ban. Ursula von der Leyen ezért átfogó, nagyszabású tervet jelentett be Európai Demokráciapajzs néven. A cél: ellenállóbb demokráciák, erősebb tényellenőrzés, átláthatóbb algoritmusok, valamint a szabad és független média támogatása.

A bizottság riasztó adatokra reagál – Európa második legnaivabb országa lett Magyarország

A lakosság információtudatosságát vizsgáló Eurobarometer jelentés szerint a magyarok 41 százaléka soha nem néz utána az interneten látott híreknek, posztoknak, videóknak vagy feltételezéseknek. Ezzel hazánk az Európai Unió második legnaivabb társadalma lett, csak Portugáliában rosszabb a helyzet, ahol 42 százalék vallotta ugyanezt. A lista másik végén Svédország található, ahol mindössze 6 százalék nem ellenőrzi az információk hitelességét.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a magyarok csupán 9 százaléka mondja azt, hogy rendszeresen utánanéz annak, amit online lát, miközben az EU-s átlag jóval magasabb. Ez komoly veszélyt jelent egy olyan médiapiacban, ahol a független hírszolgáltatások száma csökkent, a propaganda viszont egyre erősebb.

A jelentés rámutat: a magyar válaszadók 42 százaléka szerint ma az egyik legnagyobb demokráciát fenyegető kihívás az, hogy kevés a független, megbízható hírforrás. Ezzel szemben az Európai Unió többi tagállamában sokkal többen tartanak a külföldi manipulációtól, mint a hiteles tájékozódási lehetőségek hiányától. A magyarok 79 százaléka aggódik a választási eredmények manipulálása miatt, 82 százalék pedig attól tart, hogy a választókra politikai nyomást gyakorolhatnak – ez a legmagasabb arány az EU-ban.

Ursula von der Leyen: „A demokrácia a szabadságunk, a jólétünk és a biztonságunk alapja”

A riasztó statisztikák nyilvánosságra kerülése után Ursula von der Leyen bemutatta az Európai Demokráciapajzs nevű kezdeményezést. A cél, hogy az EU tagállamai felkészültebben reagáljanak a hibrid fenyegetésekre, a dezinformációs kampányokra és a választási manipulációs kísérletekre.

A csomag több pillérre épül:

• a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) incidenskezelésének megerősítése,
• független tényellenőrző hálózatok támogatása,
• egy új Európai Demokratikus Reziliencia Központ létrehozása,
• a helyi és független sajtó finanszírozásának támogatása,
• a mesterséges intelligenciával készült tartalmak egyértelmű jelölésének kötelezővé tétele a nagy platformokon.

A brüsszeli vezetés szerint a demokráciák ellen irányuló támadások sokkal kifinomultabbak, mint korábban bármikor, és a közösségi platformok felelőssége egyre nagyobb.

3500 milliárd forint a civil társadalom megerősítésére – jön az AgoraEU program

A csomag egyik legfontosabb része az AgoraEU elnevezésű támogatási program, amelyre 9 milliárd eurót – átszámítva körülbelül 3,47 billió, azaz 3500 milliárd forintot – különítettek el. Ez az összeg a civil társadalom szereplőit, az oktatási projekteket, a tényellenőrző szervezeteket és a digitális írástudást fejlesztő kezdeményezéseket támogatná.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke úgy fogalmazott:
„A polgárok jelentik a demokráciáink szívverését.”

A források célja, hogy minden uniós polgár számára elérhető legyen a tudatos és ellenőrizhető információáramlás, valamint hogy ne csak a technológiai óriások algoritmusai határozzák meg a közbeszéd irányát.

A magyarok más problémákat látnak fontosabbnak, mint Európa többi része

A felmérés meglepő képet rajzol ki a magyar társadalmi hozzáállásról. Míg máshol a külföldi információs beavatkozást tartják első számú veszélynek, Magyarországon a média pluralizmusának hiánya aggasztja leginkább az embereket.

Ez részben érthető, hiszen az elmúlt években jelentősen beszűkült a független, országos lefedettségű sajtó működési tere. A professzionális média társadalmi szerepét mindössze 16 százalék ítéli pozitívnak – ez a legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban.

A kutatás rámutat: a magyar demokrácia iránti bizalom labilis, és az emberek gyakran érzik úgy, hogy a választások integritása veszélyben van.

Nem mindenki lelkes: éles kritikák az Európai Parlamentben

Bár sokan üdvözölték a Demokráciapajzsot, több EP-képviselő szerint a csomag nem eléggé radikális. Nathalie Loiseau úgy véli, hogy határozottabb fellépésre lenne szükség, különösen az algoritmusok ellen, amelyek felerősítik a dezinformációt.

Helmut Brandstätter ennél is tovább ment, és azt mondta:
„A bizottsági közlemény ihletetlen, hiányzik belőle az elszántság, és veszélyesen elégtelen.”

A jobboldali frakciók egy része pedig attól tart, hogy a szabályozás a szólásszabadság korlátozásához vezethet. Christine Anderson egy plenáris vitán kijelentette:
„Szólásszabadság nélkül nincs demokrácia.”

A technológiai platformokra is új szabályok várnak

A Google, a Meta, a TikTok és más nagy szereplők jelentős többletfeladatot kapnak. Többek között:

• meg kell jelölniük a mesterséges intelligenciával manipulált tartalmakat,
• átláthatóbbá kell tenniük az ajánlórendszereiket,
• gyorsabban kell reagálniuk a dezinformációs kampányokra,
• kötelesek lesznek együttműködni a független tényellenőrzőkkel.

A cél, hogy csökkenjen a hamis információk terjedése, és ne lehessen könnyen tömegeket félrevezetni.

Összegzés: a kihívás óriási, de a felismerés későn jött

A kutatás világosan fogalmaz: tízből négy magyar elhisz mindent a Facebookon, és a társadalom jelentős része kiszolgáltatott a manipulációnak. Miközben Brüsszel 3500 milliárd forintot tolna a dezinformáció elleni harcba, kérdéses, hogy a szabályozás képes lesz-e ténylegesen megváltoztatni az emberek információfogyasztási szokásait.

Az azonban egyértelmű: a demokrácia nem működhet hiteles információk nélkül, és a következő években eldől, sikerül-e megfordítani ezt a veszélyes trendet – Európában és Magyarországon egyaránt.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

AMagyar News Onlinea hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az ÖnTÁMOGATÁSÁRAis, amitITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.