Bódis Kriszta: Tegnap, amikor szórólapot osztottam, egy nő ordítva leköpött

Tegnap újabb, sokkoló atrocitás érte a Tisza Párt egyik legismertebb arcát, Bódis Krisztát, aki a budapesti 2-es választókerület jelöltjelöltjeként, társadalompolitikai szakértőként az utcán kampányolt, amikor egy járókelő ordítva leköpte. A politikus beszámolója szerint békítő hangon próbált reagálni, de a nő visszafordult, tovább szidalmazta, és azt kiabálta: „ezt már rég meg akartam tenni”. Bódis szerint az eset nem elszigetelt jelenség, hanem annak a hosszú évek óta zajló politikai hergelésnek a következménye, amelyben a hatalom tudatosan fordítja egymás ellen az embereket. A történtek kapcsán mégis arról beszélt, hogy nem haragszik az elkövetőre, mert úgy érzi, a nő „nem önmaga volt”, és hisz benne, hogy a sok rossz mellett mindenkiben ott van a jóság is. Az eset rávilágít arra, milyen légkört teremtett a mai magyar közélet, ahol egy szórólapot osztó ellenzéki jelöltet fizikai megalázás érhet pusztán a véleménye miatt.

Utcai jelenet: politikus, szórólap, ordítás, leköpés

Bódis Kriszta közösségi oldalán osztotta meg, mi történt vele a kampány során. Elmondása szerint egy átlagosnak induló szórólapozós nap volt, amikor az egyik járókelő váratlanul rátámadt – nem ütött, nem lökdöste, de olyan megalázó gesztust választott, amely egyszerre üzenet és fenyegetés: leköpte.

A politikus bejegyzésében úgy fogalmazott: „Leköptek. Ezen is túl vagyunk.” A mondat egyszerre tűnik rezignáltnak és szarkasztikusnak, mintha azt üzenné, hogy a mai magyar politikai térben már ez is „belefér”, ez is a mindennapok része lett. A jelenetről részletesebben is beszámolt: amikor a nő odalépett hozzá, ordított, majd leköpte. Bódis ezután nem támadással, hanem csillapító, békítő hangon próbált reagálni, mire a nő visszafordult, még durvábban szidalmazta, és azt kiabálta, hogy „ezt már rég meg akartam tenni”.

„Nem önmaga volt” – emberi reakció a gyűlölet közepén

Az eset talán legmegrendítőbb része nem maga a leköpés, hanem az, ahogyan Bódis Kriszta reflektált rá. Nem ellenfélként, nem ellenségként beszélt a támadóról, hanem olyan emberként, akit maga alá gyűrt az évek óta tartó politikai uszítás.

A bejegyzésében azt írta: borzasztónak tartja, hogy „milyen idegállapotba hergeli az embereket a Fidesz-kormány”, látva, hogy pusztán azért képesek rátámadni valakire, mert az illető máshogy gondolkodik. Felidézte, hogy ő maga kedvesen, mosolyogva fordult a nő felé, és most sem haragszik rá, mert szerinte „nem önmaga volt” abban a pillanatban.

Ez a hozzáállás ritka a közéletben, ahol a fizikai vagy verbális támadások általában azonnali, erős, sokszor indulatos politikai reakciót váltanak ki. Bódis ezzel szemben az emberi sérülékenységre, a félelemre, a propagandával átitatott közhangulatra próbált rámutatni.

Fokozódó feszültség a terepen

Az eset nem egyedülálló. A Tisza Párt aktivistái az elmúlt hónapokban több alkalommal váltak verbális és fizikai támadások célpontjává. A kampányban részt vevő önkéntesek, jelöltjelöltek és politikusok rendszeresen számolnak be arról, hogy egyre agresszívebb reakciókkal találkoznak az utcán.

Ezek az agresszív cselekedetek sokszor nem spontán indulatnak tűnnek, hanem olyan felgyülemlett frusztráció megnyilvánulásainak, amelyeket a folyamatos, kormányzati narratívára épülő lejáratókampányok táplálnak. Akik ma egy ellenzéki párt szórólapját osztják, gyakran úgy érzik: nem egyszerűen politikai vitába kerülnek, hanem a másik félben valódi ellenségképet látnak, amelyet valahogy „le kell győzni”.

Korábbi támadások: ökölcsapás, fenyegetés, gyűlöletbeszéd

Az elmúlt időszakból több konkrét eset is ismert, amelyek mutatják, hogy a feszültség nemcsak szavakban, hanem tettekben is megjelenik. A párt aktivistái ellen tavasszal több helyszínen követtek el atrocitásokat.

Egerben egy férfi ököllel esett neki az egyik aktivistának. Tökölön antiszemita szitkokkal illették a párt embereit, a fővárosban pedig nyílt, szexuális erőszakkal való fenyegetést kaptak. Dunaegyházán a Fidesz korábbi helyi polgármesterjelöltje rugdosta meg a standjukat, jelezve, hogy nemcsak az ismeretlen járókelők, hanem múltbeli vagy jelenlegi politikai szereplők is részesei lehetnek az ilyen akcióknak.

Körmenden Magyar Péter utcafórumát próbálták megzavarni, Kelenföldön pedig egyesek akasztással fenyegették a párthoz köthető szereplőket. Rakamazon ennél is durvább fenyegetés történt: autóval hajtottak neki a pultnak, és a kocsiban ülő idős nő állítólag azt is kilátásba helyezte, hogy „szappant főz” egyikükből – ez a kifejezés különösen súlyos, történelmi utalásokkal terhelt.

Mit üzen mindez a magyar közéletről?

Az ilyen esetek nem pusztán egy-egy párt, egy-egy politikus vagy aktivista ellen irányuló támadások. Egy szélesebb társadalmi folyamat tünetei: azt mutatják, milyen mélyen ivódott be a közgondolkodásba az ellenségképzés, a gyűlölet és a dehumanizáló beszéd. Ha valakit azért lehet leköpni az utcán, mert egy adott párt szórólapját tartja a kezében, akkor az a közösségi normák súlyos erózióját jelzi.

Az is árulkodó, hogy a támadó a beszámoló szerint azt kiabálta: „ezt már rég meg akartam tenni”. Ez arra utal, hogy nem hirtelen felindulásból történt, hanem hosszabb ideje érlelődő indulat tört felszínre. Hogy mi táplálja ezt az indulatot? Bódis Kriszta szerint egyértelműen a hosszú évek óta sulykolt kormányzati üzenetek, amelyek egyes politikai szereplőket és támogatóikat folyamatosan negatív, ellenséges szerepben mutatják be.

Van-e visszaút ebből a légkörből?

A kérdés most az, hogy van-e esély arra, hogy a magyar közélet visszatérjen egy emberibb, vitaképesebb, kevésbé gyűlölettel terhelt állapotba. Bódis Kriszta reakciója – a támadóval szembeni harag hiánya, a jóságba vetett hite – egy lehetséges irányt mutat: nem elfogadni a gyűlöletet, de felismerni, hogy sokan maguk is ennek az áldozatai.

Ehhez azonban nem elég az egyéni emberség. Szükség lenne arra, hogy a politikai szereplők minden oldalon tudatosan visszafogják a hergelő, dehumanizáló retorikát, és ne tartsák elfogadható „mellékhatásnak”, ha a szavakból az utcán leköpés, lökdösés, fenyegetés lesz.

A történet így nem csupán egy kellemetlen incidens, hanem tükör is: megmutatja, hol tart ma a magyar közvélemény, és milyen árat fizetünk azért, ha a vita helyett az indulat, a gondolkodás helyett a reflex, az érvelés helyett pedig a leköpés válik a „válasz” eszközévé.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.