Financial Times: Orbán vétóját megkerülve hosszabbíthatja meg az uniós többség a 210 milliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását

Az Európai Unió vezetői új, precedensértékű lépésre készülnek, amely alapjaiban változtathatja meg az uniós szankciós politikát és a tagállamok közötti erőviszonyokat. A Financial Times értesülései szerint az EU-tagállamok többsége gyorsított, rendkívüli eljárással dönthet arról, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a jelenleg mintegy 210 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz állami vagyon blokkolását. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor várható vétóját, amely a jövő heti uniós csúcson boríthatná a közös álláspontot. Az Európai Bizottság szerint a vagyon további zárolása nélkül meggyengülne az EU tárgyalási pozíciója az ukrajnai háború lezárását célzó nemzetközi egyeztetéseken, ezért kész alkalmazni a szerződések 122. cikkét, amely válsághelyzetben lehetővé teszi a vétók félretételét. A döntés mély politikai feszültséget generálhat Európán belül, különösen azért, mert Magyarország mellett Belgium is aggályokat fogalmazott meg a jogi és pénzügyi kockázatok miatt. A vita tétje nemcsak Ukrajna támogatása, hanem az EU egységének és jogi keretrendszerének jövője is.

Rendkívüli jogrendre támaszkodva kerülhetik meg a vétót

A Financial Times brüsszeli forrásai szerint az Európai Bizottság és több tagállam részéről egyre erősebb az igény, hogy a vagyonbefagyasztást ne félévente, hanem határozatlan időre hosszabbítsák meg. Ezt jelenleg minden alkalommal egyhangú döntéshez kötik, így bármely tagállam – köztük Magyarország – megvétózhatja.

A válsághelyzetekre vonatkozó 122. cikk azonban lehetőséget ad arra, hogy a Tanács többségi szavazással hozzon döntést, ha a hagyományos mechanizmusok veszélyeztetnék az EU érdekeit. Brüsszelben úgy vélik, Orbán Viktor korábbi fenyegetései és a vétók története miatt nagy a kockázata annak, hogy Magyarország újra blokkolná az intézkedést, veszélyeztetve ezzel Ukrajna gazdasági és katonai támogatását.

Az uniós források szerint ezért sürgősen lépni kell még a következő csúcstalálkozó előtt, hogy a vagyonbefagyasztás kérdését leválasszák arról a vitáról, amely a befagyasztott orosz vagyon hozamának Ukrajnának szánt hitelfedezetként való felhasználásáról szól.

Brüsszel geopolitikai érvekkel nyom

Az Európai Bizottság azért sürgeti a határozatlan időre szóló szankciók bevezetését, mert az EU tárgyalási pozíciói gyengülhetnek, ha bizonytalanság övezi a vagyonbefagyasztás jövőjét. A washingtoni diplomáciai körökben is azt érzékelik, hogy az EU belső megosztottsága nehezíti a közös fellépést az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalásokon.

A Bizottság álláspontja szerint a befagyasztott orosz vagyon stratégiai eszköz, amely hosszú távon biztosíthatja Ukrajna támogatásának pénzügyi alapjait. Amennyiben az EU csak hat hónapokra hosszabbítaná meg a befagyasztást, minden ciklusban fennállna a veszély, hogy valamelyik tagállam – például Magyarország – blokkolná a folyamatot.

A brüsszeli diplomaták attól tartanak, hogy ez a bizonytalanság gyengítené az EU szerepét a háború utáni rendezésről szóló egyeztetésekben, különösen a Washington által szorgalmazott kezdeményezésekben.

Magyar ellenállás és a befektetői bizalom kérdése

A magyar kormány továbbra is élesen ellenzi az orosz vagyon hosszabb távú befagyasztását, különösen annak felhasználását ukrán hitelprogramokhoz. A kormány álláspontja szerint az intézkedés súlyos következményekkel járhat a befektetői bizalomra nézve.

Gulyás Gergely szerint rossz üzenetet küldene világszerte, ha az EU olyan döntést hozna, amely arra utal, hogy egy uniós országban parkoltatott vagyont politikai alapon mozdíthatnak el. Ez szerinte megrengetheti az EU pénzügyi stabilitását, és azt sugallja, hogy nem garantált a külföldi befektetések biztonsága.

A magyar álláspont egyértelmű: a vagyonbefagyasztás meghosszabbítását, illetve felhasználását nem szabad automatikusan összekapcsolni Ukrajna támogatásával, különösen nem oly módon, hogy ehhez félretegyék a tagállami vétójogot.

Belgium is aggódik a jogi következmények miatt

A vita nem kizárólag Magyarország és Brüsszel között zajlik. Belgium – amelynek pénzügyi infrastruktúrájában az érintett vagyon nagy része található – szintén komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

Az Euroclear értékpapír-letéti intézmény mintegy 185 milliárd dollárnyi orosz vagyont kezel. Ha a szankciók megszűnnének, Belgium attól tart, hogy az orosz állam közvetlen jogi követeléseket indíthatna az ország vagy az intézmény ellen.

Ezért Brüsszelnek garanciákat kellett kidolgoznia arra, hogy egy ilyen kockázat esetén az egész EU osztozna az esetleges kártérítésekben. Ursula von der Leyen elnök szerint a Bizottság „szinte minden” belga igényt figyelembe vett, ám Belgium még nem adott végleges választ a követelések elfogadásáról.

Washington sem örülne a döntésnek

A szankciók határozatlan időre történő rögzítése nemcsak Moszkvának, hanem Washingtonnak is kellemetlen lehet. Az amerikai adminisztráció egy része korábban azt szerette volna, ha az EU nem hoz végleges döntést a befagyasztott vagyonról az első ukrajnai béketerv elfogadása előtt.

Az amerikaiak által részben kidolgozott javaslat ugyanis azt tartalmazta, hogy az orosz vagyon jelentős részét két amerikai vezetésű befektetési alapba irányítanák, amelyekből a hosszú távú újjáépítési költségeket fedeznék.

Donald Trump csapata különösen ellenzi az EU jelenlegi irányvonalát, mert szerintük ezzel Brüsszel túlzott önállóságot mutat Washingtonnal szemben, és olyan lépésekbe kezd, amelyek későbbi stratégiai együttműködésüket is befolyásolhatják.

Az EU egysége is a tét

A következő napok döntő jelentőségűek lehetnek az EU jövője szempontjából. Ha a többség valóban megkerüli a vétójogot egy ilyen horderejű ügyben, az új korszakot nyithat az uniós döntéshozatalban – ugyanakkor mélyítheti a megosztottságot a tagállamok között.

A magyar kormány várhatóan hevesen fog tiltakozni, ami tovább feszítheti az EU és Budapest viszonyát. Az uniós vezetők azonban úgy látják: Ukrajna támogatása és az orosz nyomás elleni fellépés fontosabb, mint egy tagállam vétófenyegetése.

A döntés azonban precedenst teremthet arra, hogy az unió válsághelyzetben rugalmasabban működjön – kérdés, hogy milyen következményekkel a közösség kohéziójára nézve.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

Ezzel a dallal szeretném mindenkinek megköszönni, aki tegnap gondolt rám. A dalt és a dalszöveget én írtam, és igen, én! A dalhoz hamarosan elkészül az official videoklip is. Ez a változat a közösség tagjainak készült! Köszönöm, ha meghallgatjátok, lájkoljátok, ha tetszik megosszátok!