Závecz Tibor: Ma az a domináns hangulat Magyarországon, hogy kormányváltás kellene, de a választás a 106 egyéni választókerületben fog eldőlni

Závecz Tibor: Ma az a domináns hangulat Magyarországon, hogy kormányváltás kellene, de a választás a 106 egyéni választókerületben fog eldőlni

A magyar belpolitika az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött, és egyre több jel mutat arra, hogy a következő országgyűlési választás nem pusztán pártok közötti verseny lesz, hanem a társadalmi hangulat, a részvételi hajlandóság és a helyi politikai szereplők megmérettetése is. Závecz Tibor közvélemény-kutató szerint ma Magyarországon az uralkodó közhangulat egyértelműen a változás irányába mutat, ugyanakkor a végkimenetel korántsem eldöntött. A politikai erőtér kétpólusúvá vált, a kisebb pártok szerepe marginalizálódott, miközben a választás valódi tétje a 106 egyéni választókerületben dől el. A Kéri kérdi című műsorban elhangzott elemzés nem pillanatnyi számokra épül, hanem hosszabb időszak tendenciáit vizsgálja, amelyek alapján kirajzolódik egy feszült, de stabilizálódó politikai verseny képe.

Tendenciák fontosabbak, mint pillanatfelvételek

Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy a közvélemény-kutatások értelmezésénél nem az egyes mérések közötti kisebb elmozdulások a lényegesek, hanem a hosszabb távú folyamatok. Az elmúlt hónapok adatai azt mutatják, hogy a két meghatározó politikai erő tábora is növekedni tudott a nyár óta, ám ez a bővülés inkább fokozatos, mint robbanásszerű. A kampány eljutott abba a szakaszba, ahol már nem várhatóak hirtelen tömeges átsorolások egyik oldalról a másikra.

A stabilitás ugyanakkor nemcsak növekedést jelent, hanem azt is, hogy egyik oldal esetében sem valószínű drasztikus visszaesés. A választói elköteleződések megerősödtek, és egyre kevesebben vannak azok, akik egyik napról a másikra radikálisan megváltoztatnák politikai preferenciáikat.

Két nagy tömb, eltűnő kispártok

Az egyik legszembetűnőbb folyamat az ellenzéki és kormánypárti térfél blokkszerűsödése. Závecz Tibor szerint a korábban még mérhető támogatottsággal rendelkező kisebb pártok jelentős része mára gyakorlatilag eltűnt a politikai térképről. A választók egyre inkább két nagy erő köré rendeződnek, ami új helyzetet teremt a kampányban.

A megmaradt kisebb pártok közül a Mi Hazánk tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy átlépje az országgyűlési küszöböt, míg más formációk inkább annak közelében vagy alatta mozognak. A szavazói átrendeződés iránya is jól kirajzolódik: a bizonytalanabb ellenzéki szavazók másodlagos preferenciái döntően egyetlen irányba mutatnak, míg a kormánypárt számára bizonyos radikálisabb szavazói csoportok potenciális tartalékot jelenthetnek.

Kik a bizonytalanok valójában?

A bizonytalan szavazók csoportját Závecz Tibor több részre bontja. Az első egy nagyjából másfél milliós tömeg, amely tartósan távol marad a politikától, és nagy valószínűséggel a következő választáson sem jelenik meg az urnáknál. Ezt a réteget a pártok lényegében elveszettnek tekinthetik.

Ezzel szemben létezik egy fél és egymillió fő közé tehető csoport, amely csalódott, keresgél, és még nem döntötte el véglegesen, melyik politikai erő mellé áll. Ők heterogén közösséget alkotnak, eltérő társadalmi háttérrel és motivációkkal, ezért megszólításuk komoly kihívást jelent.

A harmadik csoportot a kutató belső tartalékként írja le. Ezek olyan szimpatizánsok, akik már választottak pártot, de részvételük nem biztos. Ebben a körben dőlhet el, hogy egy-egy politikai erő képes-e maximálisan mozgósítani saját bázisát.

Mozgósítási verseny és rejtett tartalékok

A kormánypárt esetében ez a belső tartalék akár több százezer főt is jelenthet. Závecz Tibor szerint kulcskérdés, hogy ezeket a szavazókat sikerül-e elvinni a szavazófülkékbe. A Fidesz kampánystratégiájának egyik erőssége hagyományosan éppen a folyamatos és intenzív jelenlét, amely biztosítja, hogy a szimpatizánsok ne maradjanak otthon.

Ugyanakkor a kutató úgy látja, hogy a legnagyobb növekedési potenciál jelenleg nem a kormánypártnál van. Tizenöt év kormányzás után jelentős elutasítottság alakult ki olyan választói rétegekben is, amelyek korábban nem voltak aktívan politikai szereplők. Új szavazókat megszólítani ebben a környezetben egyre nehezebb és egyre költségesebb.

A helyi jelöltek felértékelődése

Závecz Tibor elemzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a következő választás sorsa döntően az egyéni választókerületekben dől el. A kutatások azt mutatják, hogy miközben az országos politikai elit iránti bizalom csökkent, a helyi szereplők iránti bizalom nőtt. Orvosok, vállalkozók, közösségben ismert személyek sokkal hitelesebbnek számítanak a választók szemében.

Ez a jelenség akár 5–10 százalékos különbséget is jelenthet egy-egy körzetben, ami szoros verseny esetén döntő tényezővé válhat. Egyes csatatérnek számító választókerületekben akár néhány száz, vagy még kevesebb szavazat is eldöntheti a mandátum sorsát.

Jelöltcserék és kényszerpályák

A helyi jelöltek szerepének felértékelődése magyarázatot ad arra is, miért döntött a kormánypárt jelöltjeinek jelentős cseréje mellett. Závecz Tibor szerint ez nem önkéntes stratégiai váltás volt, hanem reakció egy új helyzetre. Az ellenzéki oldalon tudatosan olyan személyek kerültek előtérbe, akik helyben ismertek és elismertek, ezzel pedig lépéskényszerbe hozták a Fideszt.

A jelöltek közel 40 százalékának lecserélése azt mutatja, hogy a kormánypárt is felismerte: a személyes hitelesség és a helyi beágyazottság nélkül nehéz lesz megnyerni a bizonytalan körzeteket.

Területi különbségek és biztos bázisok

Nem minden választókerület egyformán nyitott. Závecz Tibor szerint vannak olyan területek, ahol a politikai erőviszonyok viszonylag egyértelműek. Budapest például ilyen térség, ahol a fővárosi választókerületek döntő többségében az ellenzéki jelöltek esélyesek a győzelemre.

Ezzel szemben vidéken sokkal heterogénebb a kép, és éppen ezekben a körzetekben válik igazán fontossá a jelölt személye, valamint a kampány intenzitása.

Közhangulat, demokrácia és európai orientáció

A közvélemény-kutatások alapján Závecz Tibor szerint ma Magyarországon többségben vannak azok, akik változást szeretnének. A kormányváltási igény mögött erős szociális tényezők állnak: sokan érzik úgy, hogy anyagi helyzetük romlik, vagy legalábbis bizonytalanabbá vált.

Ezzel párhuzamosan látványosan nőtt a demokráciát legjobb államformának tartók aránya, miközben az „erős kéz” politikájának támogatottsága jelentősen visszaesett. Ez a változás hosszabb távon is meghatározhatja a politikai diskurzust, különösen a választások tisztaságával és az intézményi garanciákkal kapcsolatban.

Tudatosabb választók, nagyobb kontroll

Závecz Tibor optimistán látja a választási folyamatok átláthatóságát. Véleménye szerint az online média és az alternatív információforrások térnyerése csökkentette a választók kiszolgáltatottságát. A társadalom egyre inkább képes kontrollt gyakorolni, és gyorsan reagál minden visszaélésgyanús helyzetre.

Ez a tudatosság új helyzetet teremt a politikai szereplők számára is, akiknek minden lépésüket alaposan meg kell fontolniuk. A következő hónapok kampánya így nemcsak a pártok erejéről, hanem a választók éberségéről és felelősségéről is szól majd.

Magyar News Online