A miniszterelnök szombaton a DPK „háborúellenes” országjárásának mohácsi állomásán lépett fel, ahol elismerte, hogy az ellenfél erősebb

Felmérés a Szőlő utcáról: a magyarok 40 százaléka szerint le kellene mondania Orbánnak – megrendült a kormányba vetett bizalom

Egyetlen ügy ritkán képes áttörni a politikai érdektelenség falát Magyarországon, a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány azonban pontosan ezt tette. A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint nemcsak az aktív politikai közönséget mozgatta meg az eset, hanem azokat is, akik egyébként tudatosan távol tartják magukat a közélettől. A kutatás rávilágít arra, hogy az erőszakos és abuzív intézményi működés gyanúja, valamint az állami felelősség kérdése súlyos társadalmi vitát indított el. A válaszadók jelentős része nemcsak a kormány gyermekvédelmi intézkedéseit ítéli kudarcnak, hanem személyi felelősséget is számon kér. A számokból kirajzolódik egy olyan közhangulat, amelyben a bizalom látványosan megrendült, és amely hosszabb távon politikai következményekkel is járhat.

A felmérést Jámbor András megbízásából készítette a 21 Kutatóközpont, kifejezetten arra fókuszálva, milyen társadalmi hatásokat váltott ki a Szőlő utcai ügy, mennyire tartják felelősnek a kormányt a történtekért, és hogyan viszonyul a közvélemény az erőszak kérdéséhez, valamint a lehetséges politikai következményekhez.

Egy ügy, amely túlnőtt a politikai buborékon

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az eset olyan társadalmi csoportokat is elért, amelyek általában nem követik napi szinten a politikát. A pártnélküliek kétharmada, míg a politika iránt kevéssé érdeklődők fele is hallott a Szőlő utcai botrányról. Ez önmagában is rendkívüli adat, hiszen kevés olyan közéleti esemény van, amely ekkora figyelmet képes kiváltani ebben a rétegben.

A válaszadók többsége spontán módon említette az ügyet, ami azt jelzi, hogy nem pusztán felismerik, hanem aktívan gondolkodnak is róla. Míg 2025 októberének elején minden negyedik megkérdezett nevezte meg a gyermekvédelemmel összefüggő eseményeket a hónap egyik legfontosabb történéseként, decemberre ez az arány már minden harmadik válaszadóra emelkedett. A 21 Kutatóközpont tapasztalatai szerint ilyen magas spontán említési arányra korábban még nem volt példa.

Elégedetlenség a gyermekvédelmi intézkedésekkel

A kutatás egyértelmű képet fest a kormány gyermekvédelemmel kapcsolatos megítéléséről. A válaszadók mindössze 22 százaléka elégedett azzal, ahogyan az állam fellép a gyermekekkel szembeni erőszak ellen, miközben 52 százalék kifejezetten elégedetlen. Ez azt jelenti, hogy társadalmi szinten nem tekinthető sikeresnek a kormány ezen a területen végzett munkája.

Még a kormánypárti szavazók körében sem egységes a támogatás: bár 64 százalékuk elégedett, 7 százalékuk már kritikus. Különösen figyelemre méltó adat, hogy a pártnélküliek 39 százaléka elégedetlen, és csupán 13 százalékuk nyilatkozott pozitívan. Ez azt mutatja, hogy a probléma túlmutat a megszokott politikai törésvonalakon.

Kormányzati felelősség a közvélemény szemében

Azok körében, akik hallottak az ügyről, külön rákérdeztek arra is, mennyire tartják felelősnek a kormányt azért, hogy az intézményt hosszú éveken át vezethették olyan személyek, akiknek működését erőszakos és abuzív vádak övezték. A válaszadók 49 százaléka egyértelműen felelősnek tartja a kormányt, míg 23 százalék szerint nem terheli felelősség.

A politikai hovatartozás szerinti bontás is beszédes. Az ellenzéki szavazók szinte egyhangúan a kormányt hibáztatják, ugyanakkor a kormánypártiak 12 százaléka is osztja ezt a véleményt. A pártnélküliek közel harmada szintén kormányzati felelősséget lát, ami szintén azt jelzi, hogy az ügy megítélése kedvezőtlenebb a megszokottnál.

Elbizonytalanodó szavazók és politikai következmények

A kutatás arra is rákérdezett, hogy az események hatással voltak-e a pártpreferenciákra. Az ügyről értesült kormánypárti válaszadók 8 százaléka vallotta be, hogy elbizonytalanodott, ami az összes kormánypárti szavazó 6 százalékát jelenti. Bár ez nem tömeges elfordulás, mégis fontos jelzés egy olyan politikai közegben, ahol a lojalitás hagyományosan erős.

A Tisza-szavazók körében nem mértek elbizonytalanodást, míg más ellenzéki pártok híveinél mindössze 3 százalék nyilatkozott így. A kutatók szerint nem zárható ki az sem, hogy a leginkább felháborodott kormánypárti szavazók már nem is vállaltak pártpreferenciát a felmérés során.

Lemondások iránti társadalmi igény

A Szőlő utcai ügyről értesült válaszadók 84 százalékától megkérdezték, szükségesnek tartanak-e politikai lemondásokat. A legtöbben Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár távozását látnák indokoltnak, de magas arányban merült fel Pintér Sándor és Tuzson Bence neve is. A válaszadók 40 százaléka szerint pedig Orbán Viktor lemondása is szükséges lenne.

Érdemes kiemelni, hogy még a kormánypárti szavazók egy része is személyi felelősséget lát: 16 százalékuk Fülöp Attila, 13 százalékuk Pintér Sándor távozását tartaná indokoltnak. Bár a miniszterelnök lemondását körükben csupán 1 százalék szorgalmazza, az adatok összességében azt mutatják, hogy a felháborodás nem kizárólag ellenzéki oldalon jelent meg.

Mit mutat a módszertan?

A hibrid adatfelvétel 2025. december 12. és 15. között zajlott, ezer fő bevonásával. Az online kérdőívet SMS-ben küldték ki, míg a 65 év felettiek politikai preferenciáit telefonon mérték fel. A minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, így az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, a hibahatár pedig plusz-mínusz három százalékpont.

A számok összességében azt jelzik, hogy a Szőlő utcai ügy nem csupán egy rövid életű botrány, hanem olyan társadalmi töréspont, amely hosszabb távon is alakíthatja a közéletet és a kormány megítélését.

Magyar News Online