Békés negye 24 Online
Skip to content

Európai vezetők sorra bírálják Trump grönlandi vámfenyegetését
Orbán Viktort is meghívta Donald Trump a Gázai béketanácsba
Magyar Péter szerint a Shell volt alelnöke a piacon edződött, Szijjártó egy percet sem dolgozott ott, Nagy Márton is alig
Aláírták az EU és a Dél-amerikai Közös Piac képviselőinek szabadkereskedelmi megállapodását
Grönland: Rendkívüli ülésre hívják össze vasárnapra az EU nagyköveteit

Facebook X YouTube Email TikTok
  • Kezdőlap
  • Belföld
  • Bulvár
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Podcast
  • Sport
  • Békés megye
  • Magyar News TV
  • MNEWS RÁDIÓ
Facebook X YouTube TikTok Email
Békés negye 24 Online

2026-os választás: Fidesz–KDNP vagy Tisza? A 2025-ös kutatások alapján így állhat össze a következő kormány

2025.12.27. 10:522025.12.27. 15:03

Cikksorozat 1. rész

Alig néhány hónap választ el a 2026-os országgyűlési választásoktól, és a 2025-ben publikált közvélemény-kutatások alapján egyre nehezebb egyetlen, „biztos” forgatókönyvet kijelölni. A mérések egy része tartós Tisza-előnyt mutat a biztos pártválasztók körében, miközben kormánypárti vagy kormányközeli intézetek továbbra is Fidesz–KDNP-vezetést jeleznek. A kép ráadásul nemcsak a listás arányokról szól: Magyarország választási rendszere miatt a 106 egyéni választókerületben dőlhet el, hogy ki alakíthat kormányt 2026-ban. Ebben a cikksorozatban előbb országos szinten tesszük helyre a trendeket és a kockázatokat, majd a következő hetekben minden egyes választókerületet külön elemezni fogunk: a lehetséges jelölteket, a várható párharcokat, a billegő körzeteket, valamint a potenciális nyerteseket és veszteseket.

Mit mondanak a 2025-ös számok, ha egymás mellé tesszük őket

2025 végére kirajzolódott egy „kétpólusúvá” váló verseny: a legtöbb mérésben a Tisza és a Fidesz–KDNP dominálja a pártpreferenciát, a kisebb pártok pedig sok esetben a parlamenti küszöb környékén mozognak.

A függetlenebbnek tekintett kutatások közül több is jelentős Tisza-előnyt mutatott a biztos pártválasztóknál. A Republikon decemberi mérése szerint a biztosan szavazók körében a Tisza 48, a Fidesz–KDNP 36 százalékon állt, vagyis kétszámjegyű különbséggel. Az IDEA Intézet decemberi adatsora szintén Tisza-előnyt jelzett a biztos pártválasztók között (a Telex összefoglalója szerint 47–39 körüli arányt).

Ezzel szemben a Nézőpont Intézet novemberi mérése szerint a Fidesz 47, a Tisza 40 százalékot érne el egy most vasárnapi választáson, vagyis itt a kormánypárt vezet. A december közepi Nézőpont-kommunikáció pedig 46–39-es Fidesz-előnyt említett.

A legfontosabb tanulság: 2025-ben a kutatási „mező” kettészakadt, és a kormánytól függetlenebb, illetve kormányközeli intézetek gyakran eltérő képet adtak. A választási esélyekről ezért csak úgy lehet felelősen beszélni, ha nem egyetlen számot nézünk, hanem trendeket és módszertani különbségeket is.

A kulcskérdés nem csak a lista: az egyéni körzetek dönthetnek

Hiába tűnik országosan egyértelműnek egy párt előnye, a kormányalakítás sorsa 2026-ban is erősen függ attól, hogyan oszlanak el a szavazatok az egyéni választókerületekben. A győzteskompenzáció és az egyéni mandátumok rendszere miatt akár kisebb listás előny is fordulhat nagyobb parlamenti többséggé, ha egy oldal „hatékonyabban” nyeri a körzeteket.

Ebből következik, hogy két külön kérdésre kell választ adni:

  1. Ki vezet országosan a mérési pillanatban?
  2. Ki tudja ezt körzetgyőzelmekre váltani, különösen a billegő helyeken?

A következő részekben ezért körzetenként fogunk haladni: ott derül ki igazán, hol lehet áttörés, hol lehet „betonbiztos” mandátum, és hol döntenek a helyi jelöltek, szervezetek és mozgósítási képességek.

Miért ennyire eltérőek a felmérések, és mit érdemes ebből levonni

A 2025-ös számháború mögött több valós tényező húzódik:

  • Más a célcsoport: teljes népesség, pártválasztók, biztos szavazók – ezek nagyon eltérő arányokat tudnak adni.
  • Más a módszer és a kérdezés: online vs. telefon, különböző súlyozások.
  • Más a politikai környezet: 2025-ben több elemzés is utalt arra, hogy a kormány választás előtti költekezéssel és célzott intézkedésekkel próbálhatja stabilizálni bázisát, miközben a gazdasági elégedetlenség továbbra is magas.

A Reuters december eleji összefoglalója például a 21 Kutatóközpont adatai alapján arról írt, hogy a Fidesz szűkítette a hátrányát a Tiszával szemben a döntött szavazók között, részben „választás előtti” gazdasági lépések mellett.

Kik lehetnek a mérleg nyelvei 2026-ban

Ha a két nagy tömb nem szerez önálló többséget, felértékelődhetnek a küszöb környékén mozgó pártok. Az IDEA decemberi értelmezése szerint akár hárompárti parlament is összejöhet, ahol a Tisza és a Fidesz–KDNP mellett a DK elérheti a bejutási küszöböt. Más mérések viszont a DK-t és más kisebb pártokat a küszöb alatt vagy annak közelében mutatták, ami a mandátumképet drasztikusan átrajzolhatja.

Itt jön be a „rejtett” tényező: nem mindegy, hány párt jut be, és hogy a bejutók mennyi szavazatot visznek el a két nagy szereplőtől. Egy 2-3 százalékos elmozdulás is döntő lehet, ha a bejutási küszöbön dől el több mandátum sorsa.

Három reális kormányalakítási forgatókönyv 2026-ra

1) Fidesz–KDNP-kormány folytatása
Ez a verzió akkor valószínű, ha a kormánypárt meg tudja tartani körzetdominanciáját, és a listás versenyben legalább fej-fej mellett marad a Tiszával. A kormányközeli mérések által jelzett Fidesz-előny ebbe az irányba mutat.

2) Tisza-győzelem és önálló kormányzás
Ehhez nem elég a listás előny: a Tiszának a billegő körzetekben is sorozatban kellene nyernie, és minimalizálnia a „szétcsorgó” ellenzéki szavazatokat ott, ahol több kihívó osztozik ugyanazon a táboron. A Republikon és IDEA által jelzett, nagyobb különbségű Tisza-előny ezt a lehetőséget erősíti.

3) Patthelyzet és kényszerpályák
A legizgalmasabb (és legkockázatosabb) verzió: egyik oldal sem szerez stabil többséget. Itt a bejutó kisebb pártok, illetve az egyéni körzetek „szórása” dönthet. Az IDEA-szcenárió, amelyben a DK is parlamentbe kerülhet, már önmagában is jelzi, mennyire könnyen kialakulhat töredezett mandátumtérkép.

Mi jön ezután: körzetenként, név szerint, hideg fejjel

Ez a cikksorozat első része volt: országos keretet és értelmezési térképet adtunk. A következő hetekben minden egyéni választókerületet külön fogunk elemezni. Mit nézünk majd?

  • milyen volt a körzet múltja és billegési hajlama,
  • milyen helyi törésvonalak látszanak,
  • kik lehetnek a reális jelöltek (amint hivatalosan megnevezik őket),
  • hol fenyeget a szavazatmegosztás,
  • hol lehet meglepetés, és hol tűnik „előre lejátszottnak” a verseny.

Egy dolgot már most ki lehet jelenteni: 2026-ban nem pusztán „Fidesz vagy Tisza” kérdés lesz, hanem 106 külön csata összege. A 2025-ös kutatások alapján a verseny éles, a mozgástér valós, a végkimenetel pedig nagyban azon múlik, ki tudja a következő hónapokban jobban mozgósítani a saját táborát – és ki tud több bizonytalan szavazót maga mellé állítani.

Magyar News Online – Pierog Ferenc Alexander

Borítókép: Magyar Péter Facebook