1. Melyik pártra vagy szervezetre szavazna a következők közül?.

Publicus: A magyarok többsége szerint Orbán Viktor marad hatalmon – miközben a Tisza vezet, a hit mégis hiányzik

Érdekes és látszólag ellentmondásos képet rajzol a magyar politikai közhangulatról a Publicus Intézet legfrissebb felmérése: miközben a pártpreferenciák alapján a Tisza Párt vezeti a versenyt, a választók többsége mégsem hisz abban, hogy kormányváltás következik. A kutatás szerint a magyar társadalom egyszerre vágyik változásra és kételkedik annak realitásában. Ez a kettősség jól mutatja a hazai politikai kultúra egyik legmélyebb sajátosságát: a remény és a fatalizmus egyszerre van jelen a közgondolkodásban. A számok azt jelzik, hogy egyre többen döntötték el, kire szavaznak, a bizonytalanok aránya csökken, ugyanakkor az elvárások és a várakozások továbbra sem fedik egymást. Sokan szeretnék a kormányváltást, de kevesen mernek hinni benne. Ez a hitdeficit legalább olyan fontos politikai tényezővé vált, mint maga a pártpreferencia.

Mit mutatnak a pártpreferenciák?

A teljes népesség körében a Tisza Párt 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. A biztos szavazó pártválasztók között nagyobb az előnye Magyar Péter pártjának: itt 48–40 az arány a Tisza javára. Ez azt jelenti, hogy azok körében, akik biztosan elmennek szavazni és már választottak pártot, a kormányváltó erő vezet.

Ugyanakkor a különbség hibahatáron belüli, és a Fidesz az elmúlt hónapokban némileg erősödni tudott. Novemberhez képest minden választói csoportban egy-egy százalékponttal javított, ami azt jelzi, hogy a kormánypárt képes volt visszaszívni bizonytalan szavazókat. Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója ezt a Fidesz kampányának „szívóhatásával” magyarázza.

A kisebb pártok közül a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció is bejutna a parlamentbe, 5-5 százalékkal, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékon maradna, ami a jelenlegi szabályok szerint nem lenne elegendő a mandátumszerzéshez.

1. Melyik pártra vagy szervezetre szavazna a következők közül?.
2. Szavazási eredmények a magyar pártok népszerűségéről.

Csökken a bizonytalanok száma

A választás közeledtével egyre többen hozzák meg döntésüket. A teljes népességben a bizonytalanok aránya 31-ről 29 százalékra csökkent, a biztos szavazók között pedig 20-ról 17 százalékra esett vissza azok aránya, akik még nem tudják, kire voksolnak. Ez természetes folyamat egy kampányidőszakban, de politikailag fontos, mert szűkíti a mozgásteret a pártok számára.

Ez a tendencia a politikai versenyt is kiélezi: minél kevesebb a bizonytalan, annál inkább a saját tábor mozgósítása válik kulcskérdéssé.

Vágy a változásra, hit a maradásban

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az, hogy miközben az emberek többsége szeretné a kormányváltást, mégis a többség Orbán Viktor hatalmon maradására számít. A megkérdezettek 47 százaléka szeretné, ha a Fidesz megbukna, és csak 34 százalék adna újabb esélyt a jelenlegi miniszterelnöknek.

Ezzel szemben, amikor azt kérdezték, mi lesz szerintük a választás kimenetele, már más arányok jöttek ki: 42 százalék Orbán Viktor maradására számít, és csak 35 százalék gondolja úgy, hogy a Tisza Párt győzni fog. A budapestiek körében nagyobb a változásba vetett hit, vidéken viszont sokkal erősebb a status quo-val kapcsolatos várakozás.

Ez a különbség rávilágít arra, hogy a politikai attitűdök nemcsak a vágyakról, hanem az elvárásokról is szólnak. Az emberek nem azt mondják, amit szeretnének, hanem amit reálisnak tartanak.

Összes kérdezett százalékos aránya egy kérdésre adott válaszban.
A kép egy grafikont mutat, amely a magyar választók jövőbeni politikai preferenciáit szemlélteti.

Az összefogás iránti igény

A kormányváltást akarók túlnyomó többsége nem egy egypárti ellenzéki kormányt szeretne. Mindössze 21 százalékuk képzel el kizárólag tiszás politikusokból álló kabinetet, míg 69 százalék valamilyen ellenzéki együttműködést tartana kívánatosnak. A többség úgy gondolja, hogy összefogással nagyobb az esély a Fidesz leváltására.

Ez az igény különösen erős a pártválasztásukban bizonytalan ellenzékiek körében, ami azt mutatja, hogy a választók egy része nem személyekben vagy pártokban, hanem koalíciókban gondolkodik.

Mandátumok és realitások

Érdekesség, hogy a 21 Kutatóközpont mandátumbecslése szerint a Tisza Párt akár kényelmes többséget is szerezhetne a parlamentben. A számítás alapján 110 mandátum jutna a Tiszának, 79 a Fidesznek, és 5-5 a DK-nak és a Mi Hazánknak.

Ez a kép azonban nincs összhangban a társadalmi várakozásokkal. Pulai András szerint ennek oka nem a számokban, hanem a közhangulatban keresendő: nincs meg a megfelelő hit a kormányváltásban. A politikai realitásérzékelés tehát le van maradva a statisztikák mögött.

Mit árul el mindez a magyar társadalomról?

A felmérés legfontosabb tanulsága nem az, hogy melyik párt vezet, hanem az, hogy a társadalom mentálisan milyen állapotban van. A változás iránti vágy erős, de a változásba vetett hit gyenge. Ez a kettősség hosszú távon a politikai részvételt is befolyásolhatja: aki nem hisz a változásban, az kevésbé motivált a részvételre.

Ezért a következő hónapok kampányának egyik fő kérdése nem az lesz, ki mit ígér, hanem az, ki tudja elhitetni, hogy az ígéreteknek van esélye megvalósulni. Ebben a versenyben nemcsak programok, hanem érzelmek és várakozások is összecsapnak.

Módszertani háttér

A kutatás telefonos kérdőíves adatfelvétellel készült 2025. december 16. és 20. között, 1001 fős mintán. Az adatok nem, életkor, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatívak a magyar felnőtt népességre. A teljes mintában a mintavételi hiba plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

Ez azt jelenti, hogy a számok iránymutatók, nem kőbe vésett igazságok. De a tendencia világos: Magyarországon ma nem a pártverseny a legnagyobb kérdés, hanem az, hogy a társadalom elhiszi-e saját magáról, hogy képes változtatni. És ez a kérdés sokkal mélyebb, mint bármelyik százalékos adat.

Magyar News Online