Magyar–szlovák nemmel, 24 igennel elfogadták az orosz gáz uniós kivezetését a tagállami kormányok
Történelmi jelentőségű döntést hoztak az Európai Unió tagállamai hétfőn: a kormányokat képviselő Tanács minősített többséggel elfogadta azt a rendeletet, amely 2027 végéig fokozatosan kivezeti az orosz földgázt az uniós piacról. A döntés politikai értelemben is éles törésvonalat rajzol fel a tagállamok között, hiszen míg 24 ország igennel szavazott, addig Magyarország és Szlovákia nemmel voksolt, Bulgária pedig tartózkodott. A határozat nemcsak energiapolitikai, hanem jogi és geopolitikai következményekkel is jár, hiszen a rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz minden tagállamban, és alapjaiban formálja át az EU orosz energiától való függőségét. A magyar kormány már jelezte: nem hagyja annyiban a döntést, és bírósági eljárásra készül.
Minősített többség döntött, vétóra nem volt lehetőség
Az Európai Unió Tanácsában a jogszabályt rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, ami azt jelenti, hogy nem volt szükség egyhangúságra. A 27 tagállami kormányt képviselő miniszterek és államtitkárok közül 24-en támogatták a rendeletet, míg Magyarország és Szlovákia ellenezte, Bulgária pedig tartózkodott. Ez utóbbi a gyakorlatban egy udvarias nemnek felel meg, hiszen nem járult hozzá a szükséges többséghez.
A szabályozás elfogadásához minősített többség elegendő volt, vagyis legalább 15 tagállam támogatása, amelyek együttesen az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. A blokkoló kisebbséghez ezzel szemben legalább 13 kormány vagy négy olyan ország kellett volna, amelyek az uniós népesség 35 százalékát adják. Ez a feltétel nem teljesült, így a magyar–szlovák ellenállás önmagában nem volt elegendő a döntés megakadályozásához.
Mit tartalmaz pontosan a rendelet?
A most elfogadott szabályozás szerint az orosz eredetű földgáz, beleértve a cseppfolyósított földgázt is, legkésőbb 2027 végéig teljesen kikerül az Európai Unió energiaellátásából. Az új szerződések kötését már a rendelet hatálybalépése után hat héttel megtiltják, míg a meglévő megállapodások esetében átmeneti időszakokat határoztak meg.
A hosszú távú szerződések esetében a behozatal legkésőbb 2027. november 1-jén szűnik meg, figyelembe véve a gáztárolók feltöltésére vonatkozó kötelezettségeket. A rövid távú szerződések esetében a tiltás attól függ, hogy mikor kötötték őket. A már meglévő megállapodások módosítása csak szűk körben, pontosan meghatározott célokra lesz lehetséges, és ezek sem járhatnak a szállított mennyiség növelésével.
A gázimporthoz előzetes engedélyezési eljárást vezetnek be annak érdekében, hogy kizárják az orosz eredetet. Bár a rendszer tartalmaz egyszerűsítéseket és kivételeket, a Tanács közlése szerint a feltételek szigorúbbak lesznek az eredeti bizottsági javaslatnál. Kivételes esetekben, ha egy tagállam ellátásbiztonsága hirtelen veszélybe kerülne, a tiltás ideiglenesen felfüggeszthető.
Nemzeti tervek és diverzifikációs kötelezettségek
A rendelet nemcsak tiltásokat tartalmaz, hanem kötelezettségeket is ró a tagállamokra. Minden kormánynak nemzeti tervet kell benyújtania arról, hogyan kíván megfelelni a határidőknek, és miként teszi sokszínűbbé gázellátását. Ez a gyakorlatban új beszerzési útvonalak, alternatív források és infrastruktúra-fejlesztések bevezetését jelenti.
A Tanács szerint az intézkedések hosszú távon erősítik az uniós energiapiac ellenálló képességét, csökkentik a geopolitikai kiszolgáltatottságot, és elősegítik egy autonómabb energiaunió kialakulását.
Korábbi politikai vállalások nyomában
A mostani döntés nem előzmények nélküli. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács már 2022 márciusában egyhangúlag kimondta, hogy az Európai Unió a lehető leggyorsabban meg kívánja szüntetni az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét. Akkor Magyarországot is Orbán Viktor képviselte, és a zárókövetkeztetésekhez minden tagállam hozzájárult.
A megvalósításhoz az Európai Bizottság 2022 májusában készítette el a REPowerEU tervet, amelynek részeként Magyarország mintegy egymilliárd euró előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból. A most elfogadott rendelet ennek az ütemtervnek a jogilag kötelezővé tett eleme.
Magyar kormány: bíróságra visszük az ügyet
A magyar kormány már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter decemberben közölte: a rendelet elfogadása esetén Magyarország pert indít az Európai Unió Bíróságán. A hétfői ülésen Zsigmond Barna Pál államtitkár megerősítette ezt a szándékot.
A kormány álláspontja szerint a döntés valójában egy szankciós intézkedés, amelyet kereskedelempolitikai köntösbe csomagoltak, így megkerülve az egyhangúság követelményét. Emellett arra hivatkoznak, hogy az alapszerződések értelmében az energiamix meghatározása tagállami hatáskör, a rendelet pedig sérti a szubszidiaritás elvét. A magyar fél külön kifogásolta, hogy nem készült országokra lebontott hatásvizsgálat, és nem vették figyelembe a tengeri kijárattal nem rendelkező országok speciális helyzetét.
Ellentétes értelmezések Brüsszelben
A Tanács soros ciprusi elnöksége részéről Michael Damianos ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a döntés erősebbé, ellenállóbbá és diverzifikáltabbá teszi az uniós energiapiacot. Szerinte az EU ezzel végleg szakít a hátrányos orosz függőséggel, és fontos lépést tesz a szolidaritáson alapuló energiaunió felé.
Az olaj kérdése külön úton halad
Érdemes megjegyezni, hogy a rendelet végső szövegéből kikerült az orosz olaj kivezetésére vonatkozó rész. Erről az Európai Bizottság külön jogszabályt készít elő, amelynek célja szintén a 2027 végi teljes tiltás. A Tanács hétfői közleménye szerint ez a javaslat 2026 elején kerülhet az asztalra.
A mostani döntés tehát egy nagyobb folyamat része, amely hosszú távon alapjaiban alakítja át az Európai Unió energiapolitikáját. A következő években eldől, hogy az új szabályozás miként hat az árakra, az ellátásbiztonságra és a tagállamok közötti politikai viszonyokra.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
