Kert Attila a Tisza-programról: Kétharmad nélkül a közmédia átalakítása csak politikai ígéret
Éles, ugyanakkor szakmai hangvételű értékelést adott a közmédia jövőjéről Kert Attila, a Magyar Televízió korábbi hírigazgatója. A jelenleg az Euronews magyar irodáját vezető médiaszakember szerint a közszolgálati rendszer mélyreható átalakítása csak széles parlamenti felhatalmazással képzelhető el, és a gyors politikai ígéretek jelentős része a jelenlegi jogi környezetben nehezen megvalósítható. Kert úgy látja, a médiarendszer problémái valósak és kezelendők, ám a reformok sikeréhez nemcsak politikai akarat, hanem stabil intézményi garanciák, hosszú távú finanszírozás és önmérséklet is szükséges. Az interjú rávilágít: a közmédia kérdése nem csupán hatalmi, hanem strukturális és szakmai kihívás is Magyarországon.
Jogszabályi korlátok a háttérben
Kert Attila a 24.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta: a közmédia „teljes, érdemi átalakítása” csak kétharmados parlamenti többséggel lehetséges. Véleménye szerint a puszta kormánytöbbség nem elegendő a jelenlegi médiarendszer alapjainak megváltoztatásához.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiatörvények és az intézményi struktúra olyan módon épülnek egymásra, amely mélyreható módosítások esetén széles politikai konszenzust igényelne. Elméletileg elképzelhető lenne egy kormánypárti–ellenzéki együttműködés, de Kert Attila ezt a jelenlegi politikai viszonyok között rendkívül valószínűtlennek tartja.
Megfogalmazása szerint nem reális arra számítani, hogy a mostani hatalom partner lenne a saját maga által kialakított médiarendszer érdemi átalakításában.
Az azonnali hírstop kérdése
A médiaszakember külön kitért arra a programpontjára is, amely a kormányváltást követően azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását. Ezt a javaslatot Kert Attila több szempontból is problémásnak nevezte.
Egyrészt jogi akadályokra hivatkozott, másrészt szakmai megvalósíthatósági kérdéseket vetett fel. Álláspontja szerint egy ilyen lépés rendkívül összetett folyamat lenne, amelyet nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani.
Úgy fogalmazott: az azonnali leállítás inkább politikai ígéretként értelmezhető, mintsem rövid távon kivitelezhető intézkedésként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közmédia működésének kritikája ne lenne indokolt – tette hozzá.
Három és fél évtizedes strukturális probléma
Kert Attila szkepticizmusa mögött történeti tapasztalatok húzódnak meg. A szakember emlékeztetett: az elmúlt 36 évben Magyarországon soha nem sikerült tartós, intézményes garanciákat létrehozni a közmédia függetlenségére.
Előfordultak időszakok, amikor egy-egy vezető személyes hitelessége javított a működésen, de ezek szerinte nem helyettesítették a rendszerszintű biztosítékokat. A valódi függetlenséghez olyan szabályozási és intézményi keretek kellenének, amelyek nem személyfüggők.
A médiaszakember ugyanakkor hangsúlyozta: a feladat nehézsége ellenére elkerülhetetlen a közmédia újragondolása. Úgy fogalmazott, „nagy levegőt kell venni”, és politikai önmérsékletre van szükség minden oldalon.
Finanszírozás: egyensúlyt kell találni
A szakértő a közmédia költségvetési kérdéseire is kitért. A Tisza-programban szereplő pazarláscsökkentési törekvéseket alapvetően helyes iránynak tartja, ugyanakkor figyelmeztetett a túlzott forráskivonás veszélyeire.
A közmédia 2025-ben mintegy 165 milliárd forintos állami támogatásból gazdálkodott. Kert Attila szerint ebből nem következik automatikusan, hogy minden kiadás indokolt, de az sem lenne célravezető, ha az intézmény alulfinanszírozottá válna.
Érvelése szerint a közszolgálati médiának kellene a legmagasabb szakmai színvonalat képviselnie, ami stabil és kiszámítható finanszírozás nélkül nem valósítható meg. A kihívás tehát az, hogy miként lehet egyszerre hatékonyabbá és versenyképesebbé tenni a rendszert.
A digitális korszak új kihívásai
Kert Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a közmédia helyzetét nem lehet kizárólag belpolitikai szempontból vizsgálni. A globális médiapiac átalakulása alapjaiban változtatta meg a finanszírozási és működési környezetet.
A közösségi platformok és a technológiai óriáscégek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési bevételekből, miközben a hagyományos szerkesztőségek világszerte forráshiánnyal küzdenek. Ez a folyamat Magyarországon is érezteti hatását.
A szakember szerint éppen ezért nő felértékelődhet a valódi közszolgálati tartalom szerepe, amely nem pusztán piaci logika mentén működik.
Mi a közmédia valódi feladata?
Az interjúban Kert Attila hangsúlyozta: a közmédia nem kizárólag televíziót jelent. A rádiós szektor állapotát külön is problémásnak nevezte, különösen Budapest határain kívül.
Megfogalmazása szerint a közszolgálati rendszer alapfeladata, hogy az alapvető információk és kulturális tartalmak azokhoz is eljussanak, akik nem tartoznak a kereskedelmi médiumok elsődleges célcsoportjába.
Ezt egy telekommunikációs hasonlattal szemléltette: ahogyan vannak olyan települések, ahol piaci alapon nem lenne nyereséges szolgáltatást nyújtani, mégis szükség van állami jelenlétre, ugyanígy a médiában is létezik közszolgálati minimum.
Óvatos realizmus a médiavitában
Kert Attila megszólalása összességében óvatos, szakmai realizmust tükröz. Elismeri a rendszer problémáit és a változtatás szükségességét, ugyanakkor figyelmeztet a túl gyors, politikai alapú megoldások korlátaira.
Az interjú egyik fő üzenete, hogy a közmédia reformja nem egyszeri politikai döntés kérdése, hanem hosszú, intézményi építkezést igénylő folyamat. Ehhez jogi felhatalmazás, szakmai konszenzus és stabil finanszírozás egyaránt szükséges.
A következő időszak médiapolitikai vitái várhatóan egyre inkább erről szólnak majd: nemcsak arról, hogy kell-e változtatni, hanem arról is, hogyan lehet azt tartósan és hitelesen végrehajtani.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
