Nagy Márton szerint ha valaki azt állítja, hogy a kormány nem a magyar gazdaságot segíti, az hazudik
Éles hangvételű kijelentéssel és átfogó gazdaságpolitikai üzenetekkel jelentkezett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaszi Gazdasági Évnyitó rendezvényén. A miniszter szerint a magyar gazdaság versenyképessége három alapvető pilléren nyugszik: az energiabiztonságon, a vállalkozóbarát adórendszeren és a gazdaságfejlesztési források hatékony elosztásán. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a gazdaság támogatására, és határozottan visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a kabinet nem a hazai gazdasági szereplők érdekeit szolgálja. A miniszter több konkrét adatot és programot is ismertetett, beszélt az energiaellátás stratégiai kérdéseiről, a vállalkozások adóterheiről, valamint a gazdaságfejlesztési kiadások nagyságrendjéről is. A rendezvényen elhangzott kijelentések azt mutatják, hogy a kormány gazdaságpolitikája a következő években is az állami fejlesztési források erőteljes felhasználására és a stratégiai ágazatok megerősítésére épülhet.
A gazdaság versenyképességének három alappillére
A miniszter beszédének egyik központi eleme az volt, hogy szerinte mi határozza meg Magyarország gazdasági versenyképességét a következő években. Elmondása szerint három kulcstényező játszik döntő szerepet: az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások hatékony felhasználása.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ezek a tényezők együtt biztosíthatják azt a stabil gazdasági környezetet, amelyben a magyar vállalkozások fejlődni tudnak. A miniszter szerint a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy a fejlesztési források minél nagyobb része a hazai vállalkozásokhoz kerüljön.
Külön kiemelte, hogy a jövőben szeretné elérni: a gazdaságfejlesztési források jelentős része a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse.
Energiabiztonság nélkül nincs gazdasági stabilitás
A miniszter hosszabban beszélt az energiaellátás kérdéséről is, amely szerinte alapvetően meghatározza az ország gazdasági stabilitását.
Nagy Márton szerint energiabiztonság nélkül nincs gazdasági biztonság. A kormány célja ezért az, hogy az ország számára stabil és megfizethető energiaforrások álljanak rendelkezésre.
Elmondása szerint Magyarország energiaellátásának jelenleg meghatározó része Oroszországból érkezik. A statisztikák alapján az orosz nyersolajimport aránya mintegy 93 százalék, míg a földgázimport több mint 70 százaléka szintén innen származik.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy ez az energiaforrás jelenleg egyszerre jelent árstabilitást és ellátásbiztonságot.
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy hosszabb távon növelni kell a hazai energiatermelést és csökkenteni kell a fogyasztást.
A villamosenergia-termelés jövőjéről szólva kiemelte a paksi atomerőmű bővítésének jelentőségét. A számítások szerint Paks II. megépülése alapvetően hozzájárul majd az ország villamosenergia-biztonságához.
Emellett a napenergia szerepe is folyamatosan növekszik. A miniszter szerint 2028-ra a tárolókapacitással rendelkező naperőművek aránya elérheti a 27 százalékot.
Úgy fogalmazott, hogy a napenergia-termelés felfutása és az energiatárolás fejlesztése akár egy újabb, „harmadik Paksnak” megfelelő energiakapacitást is jelenthet.
A tárcavezető szerint nem irreális cél, hogy Magyarország 2030-ra nettó villamosenergia-exportőrré váljon.
A vállalkozóbarát adórendszer szerepe
A miniszter a beszédében részletesen kitért az adórendszer kérdésére is. Véleménye szerint a magyar gazdaság egyik legfontosabb versenyelőnye a viszonylag alacsony társasági adó.
Magyarországon jelenleg 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. Nagy Márton szerint ez jelentős vonzerőt jelent a beruházások számára.
A miniszter felidézte, hogy 2010-ben még jóval magasabbak voltak a munkát terhelő adók és járulékok. Akkor a járulékok mértéke 28,5 százalék volt, amelyet azóta 13 százalékra csökkentettek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ezen a területen még van mozgástér, és a kormány a jövőben is vizsgálhat további könnyítéseket.
Gyors döntések a vendéglátás megsegítésére
A Gazdasági Évnyitón szóba került a turisztikai és vendéglátóipari szektor helyzete is. Nagy Márton arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rövid határidőt adott neki arra, hogy dolgozzon ki megoldásokat az ágazat problémáira.
A miniszter saját szavaival úgy fogalmazott, hogy „pár napot kapott” arra, hogy kidolgozza a szükséges intézkedéseket.
Ennek eredményeként született meg egy 100 milliárd forintos támogatási csomag, amelynek célja a vendéglátóipar és a turisztikai vállalkozások segítése.
A csomag fogadtatása vegyes volt az ágazatban. Sok vállalkozó üdvözölte a támogatás lehetőségét, ugyanakkor voltak olyan elemei a programnak, amelyek működésével kapcsolatban kérdések merültek fel.
Jelentős állami források a gazdaságfejlesztésre
A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány jelentős összegeket fordít gazdaságfejlesztésre.
Elmondása szerint 2026-ban a magyar állam a GDP mintegy 6 százalékát költi gazdasági fejlesztésekre. Ez nominálisan mintegy 6170 milliárd forintot jelent.
A források elosztásáról szólva elmondta, hogy a fejlesztési kiadások 45 százaléka közlekedési célokat szolgál, ezen belül az útépítések aránya 71 százalék.
A gazdaságfejlesztési kiadások 41 százaléka közvetlenül vállalkozásfejlesztési programokra jut. Ide tartozik többek között a Széchenyi Kártya Program, a Demján Sándor Program, az Eximbank tőkeprogramja, valamint a turisztikai fejlesztési pályázatok.
A miniszter ezzel kapcsolatban fogalmazta meg egyik legerősebb kijelentését. Úgy fogalmazott: aki azt állítja, hogy a kormány nem a gazdaságot segíti és nem a gazdaságra költ, az egyszerűen nem mond igazat.
A hazai tulajdon szerepének erősítése
A beszéd végén Nagy Márton a stratégiai ágazatok kérdésére is kitért.
A miniszter szerint fontos cél, hogy ezekben a szektorokban megmaradjon vagy erősödjön a hazai tulajdon dominanciája. Példaként említette a repülőtér visszavásárlását, valamint a bankszektorban lezajlott változásokat.
Szerinte az elmúlt években sikerült növelni a magyar tulajdon arányát több kulcsfontosságú gazdasági területen, például az energiaszektorban és a bankrendszerben.
A miniszter azonban azt is hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények folyamatos nyomás alatt állnak, ezért szerinte fontos a megszerzett pozíciók megvédése.
Átalakulhat a bankszektor is
A gazdasági fórumon szóba került a bankrendszer jövője is. A miniszter korábban arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg túl sok bank működik, és az ágazat konszolidációja elkerülhetetlen lehet.
Felvetette azt a lehetőséget is, hogy hosszabb távon akár öt nagy bankra csökkenhet a magyar piacon működő pénzintézetek száma.
Az elképzelés hátterében az áll, hogy a banki szolgáltatások költségei továbbra is magasak, és a kormány szerint hatékonyabb működésre lenne szükség a szektorban.
A miniszter beszéde világossá tette, hogy a következő évek gazdaságpolitikájában továbbra is fontos szerepet kapnak az állami fejlesztési programok, a stratégiai ágazatok megerősítése és a hazai tulajdon szerepének növelése a gazdaság kulcsterületein.
Fotó: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
