Kereken 10 éve tart Magyarországon a válsághelyzet – egy évtizede él rendkívüli jogrendben az ország
2016. március 9-én – napra pontosan 10 évvel ezelőtt – a magyar kormány az egész ország területére érvényes válsághelyzetet hirdetett ki. Ez a fajta különleges állapot 3652 napja tart. 2020 márciusa és 2022 júniusa között, a koronavírus-járvány miatt jött aztán a veszélyhelyzet, 2022. február 24-én pedig életbe lépett, a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet. Az pedig egészen friss, hogy múlt hét pénteken Orbán úgy döntött, hogy a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet 2026. szeptember 7-ig tart.
Szinte észrevétlenül telt el egy évtized azóta, hogy a magyar kormány 2016. március 9-én országos válsághelyzetet hirdetett ki. A döntés akkor a tömeges bevándorlásra hivatkozva született meg, és eredetileg átmeneti intézkedésként jelent meg a közpolitikai kommunikációban. Azóta azonban tíz év telt el, és a rendkívüli jogrend különböző formái gyakorlatilag folyamatosan jelen vannak Magyarországon. A válsághelyzetek, veszélyhelyzetek és különleges jogi állapotok egymást követve hosszabbodtak meg vagy léptek életbe új indokokkal. A kritikusok szerint ez alapvetően megváltoztatta a kormányzás működését, hiszen a rendeleti kormányzás jelentősen kibővítette a végrehajtó hatalom mozgásterét. A támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Az biztos, hogy Magyarország az elmúlt tíz év jelentős részében valamilyen különleges jogrend keretei között működött.
Egy döntés, amely egy évtizedre meghatározta a kormányzást
2016. március 9-én a magyar kormány az egész ország területére kiterjedő válsághelyzetet hirdetett ki a tömeges bevándorlás miatt. Az intézkedés célja az volt, hogy a hatóságok gyorsabban és rugalmasabban reagálhassanak a migrációs helyzetre, amely akkoriban az európai politika egyik legfontosabb témája volt.
A különleges jogrend azonban nem csupán rövid ideig maradt érvényben. Az elmúlt években a kormány rendszeresen meghosszabbította az intézkedést, így a válsághelyzet gyakorlatilag állandósult. A jelenlegi határozat szerint a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet 2026. szeptember 7-ig marad érvényben.
Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot már több mint 3650 napja tart, ami a modern magyar politikai történelem egyik leghosszabb folyamatos válsághelyzeti időszaka.
Újabb rendkívüli állapotok egymás után
A bevándorlási válsághelyzet mellett az elmúlt évtizedben több más rendkívüli jogi állapot is életbe lépett Magyarországon. Ezek részben egymás mellett, részben egymást követve határozták meg a politikai és jogi kereteket.
2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt hirdettek veszélyhelyzetet, amely egészen 2022 júniusáig tartott. A pandémia idején a kormány rendeleti úton hozhatott meg számos intézkedést, amelyek a gazdaság, az egészségügy és a mindennapi élet számos területét érintették.
A világjárvány lecsengése után azonban nem tért vissza teljes mértékben a normál jogrend. 2022 februárjában, az orosz–ukrán háború kitörése után a kormány újabb veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezúttal a háború és az energiaválság következményeire hivatkozva.
A különleges jogrend tehát gyakorlatilag megszakítás nélkül jelen volt az elmúlt években, bár a hivatalos indokok időről időre változtak.
Az aHang készített egy infografikát, amelyen láthatja mindenki, hogyan és milyen ütemben vezették be Orbánék a különböző válság- és veszélyhelyzeteket.
„A magyar kormány a saját hatalmának bebiztosítására és politikai tőke kovácsolására használja fel a veszélyhelyzeti kormányzást. 2022-ben például 267 kormányrendelet született a veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes akkori jogszabály 18,5 százaléka – köztük például olyan, a háborúhoz még közvetetten sem kapcsolódó törvények, mint a tanárok kirúgását vagy a kormány korábbi tevékenységének eltitkolását megkönnyítő jogszabályok.”
– mondta el az ügy kapcsán Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója.
A civil szervezet szerint a választásokat követően a legelső lépésnek a jogállami minimumok visszaállításának kell lennie, a különleges jogrendet és rendeleti kormányzást pedig azonnal meg kell szüntetni.
A rendeleti kormányzás térnyerése
A rendkívüli jogrend egyik legfontosabb következménye a rendeleti kormányzás erősödése volt. A veszélyhelyzet idején a kormány gyorsabban hozhat döntéseket, mivel bizonyos esetekben nem szükséges az Országgyűlés hagyományos törvényhozási folyamata.
Civil szervezetek és jogvédők szerint ez jelentős hatással volt a magyar jogrendszer működésére. Az aHang civil szervezet által készített elemzés szerint például 2022-ben összesen 267 kormányrendelet született a veszélyhelyzetre hivatkozva.
Ez az összes akkor elfogadott jogszabály mintegy 18,5 százalékát jelentette. A kritikusok szerint ezek között több olyan intézkedés is volt, amely csak közvetetten, vagy egyáltalán nem kapcsolódott a hivatalos indokként megjelölt válsághoz.
Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója szerint a rendkívüli jogrend a kormány politikai mozgásterének növelését is szolgálhatja.
Vita a jogállamiságról
A válsághelyzeti kormányzás körül évek óta tart a politikai vita. A kormány álláspontja szerint a rendkívüli jogrend szükséges eszköz ahhoz, hogy az ország gyorsan reagálhasson a globális kihívásokra, legyen szó migrációról, járványról vagy háborús fenyegetésről.
A kritikusok viszont úgy látják, hogy a rendkívüli jogrend túl hosszú ideig maradt fenn, és ez a demokratikus intézményrendszer működését is befolyásolja.
A civil szervezetek szerint a választásokat követően a jogállami minimumok visszaállítása lenne az egyik legfontosabb feladat. Ennek részeként azt javasolják, hogy a különleges jogrendet és a rendeleti kormányzást mielőbb szüntessék meg.
Egy évtized rendkívüli körülmények között
Az elmúlt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a rendkívüli jogrend ma már a magyar politikai rendszer egyik állandó elemévé vált. Bár a válsághelyzetek hivatalos indokai változtak – migráció, járvány, háború –, a kormányzás rendkívüli eszközei folyamatosan jelen voltak.
Ez a folyamat alapvető kérdéseket vet fel a politikai rendszer működéséről és a demokratikus intézmények szerepéről. Vajon a rendkívüli állapot valóban átmeneti intézkedés marad, vagy hosszú távon is a kormányzás egyik meghatározó eszköze lesz?
A válasz részben a következő évek politikai fejleményeitől függ. Egy dolog azonban már most biztos: Magyarország történetében ritkán fordult elő, hogy egy ország ilyen hosszú ideig, megszakítások nélkül, különleges jogrend alatt működjön. A mostani helyzet ezért nemcsak jogi, hanem történelmi szempontból is figyelemre méltó.
Forrás: aHang
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
