A Tisza Párt bedöntését tervezte az informatikusokat megkörnyékező személy – kiállt a nyomozó, aki rálátott a titkosszolgálat által forszírozott nyomozásra
Súlyos állítások, példátlan részletek és a magyar közéletet alapjaiban érintő kérdések kerültek nyilvánosságra azt követően, hogy megszólalt egy rendőrtiszt, aki belülről látta azt az ügyet, amely eredetileg gyermekpornográfia gyanújával indult, végül azonban egészen más irányba fordult. A nyomozó szerint a hatósági eljárás során olyan adatok és kommunikációs nyomok kerültek elő, amelyek alapján egy szervezett, politikai jelentőségű akció körvonalai rajzolódtak ki. Elmondása szerint az ügy középpontjában két, a Tisza Párthoz köthető informatikus állt, akiket megpróbálhattak beszervezni annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a párt belső rendszereihez. A történet jelentőségét tovább növeli, hogy a megszólaló rendőrtiszt szerint az eljárás során szokatlan titkosszolgálati aktivitás volt tapasztalható, miközben a nyomozók saját állításuk szerint nem a bejelentés eredeti tartalmát igazoló nyomokat találták meg, hanem egy másik, jóval súlyosabb ügy lehetséges részleteit. A fejlemények nemcsak büntetőjogi, hanem politikai és intézményi szempontból is rendkívül komoly kérdéseket vetnek fel.
Egy szokatlan ügy szokatlan kezdete
Szabó Bence százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának volt nyomozója részletes interjúban beszélt arról, miként került az ügy az osztályukhoz. Elmondása szerint az általuk végzett munka főként a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával, gyermekpornográfiával és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel függ össze, ezért már a történet korai szakaszában feltűnőnek tartották, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal is ilyen intenzíven érdeklődik az ügy iránt.
A rendőrtiszt beszámolója szerint a bejelentés egy anonim felületen érkezett, majd rövid időn belül a nyomozókhoz is eljutott. Mire azonban a hivatalos úton továbbított jelzés megérkezett, addigra az Alkotmányvédelmi Hivatal már részletesebb információkkal rendelkezett róla, sőt azonnali lépéseket sürgetett. Ez a körülmény önmagában is gyanút keltett a nyomozókban, hiszen egy ilyen típusú ügyben a titkosszolgálati jelenlét nem tekinthető megszokottnak.
Szabó szerint különösen az volt figyelemre méltó, hogy a titkosszolgálat olyan részleteket is ismert, amelyek az eredeti bejelentésből nem következtek közvetlenül. Emiatt már a nyomozás korai szakaszában felmerült bennük a kérdés: miért volt ilyen sürgős ez az ügy, és mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot.
Házkutatás, lefoglalások és váratlan fordulat
A nyomozó elmondása alapján a rendőrség gyors házkutatásokat hajtott végre három helyszínen. A cél az volt, hogy az eredeti gyanúval összefüggő bizonyítékokat biztosítsák, ugyanakkor az akció során hamar kiderült, hogy a történet több ponton eltér attól, amit a bejelentés sugallt.
A három érintett közül kettőről ugyanis a helyszínen derült ki, hogy a Tisza Párthoz köthető informatikusok vagy korábbi munkatársak. Ezzel az ügy azonnal politikai jelentőséget kapott, hiszen nem egyszerű magánszemélyekről, hanem egy fontos ellenzéki párthoz kapcsolódó személyekről volt szó. A lefoglalások során számos adathordozót, számítógépet, telefont, táblagépet és más digitális eszközt vittek el.
Szabó hangsúlyozta, hogy a gyermekpornográfiával kapcsolatos nyomozásokban bevett gyakorlat az összes adathordozó lefoglalása, ezért a rendőrök eleinte az eredeti bejelentés logikája szerint jártak el. Az anyagok átvizsgálása során azonban nem találtak olyan tartalmat, amely igazolta volna az eredeti gyanút. Ezzel szemben olyan képernyőfelvételek, üzenetváltások és egyéb digitális nyomok kerültek elő, amelyek egy másik, sokkal súlyosabb és politikailag kényes történetet rajzoltak ki.
Beszervezési kísérlet és magas összegű ajánlatok
A lefoglalt eszközökön talált kommunikáció szerint egy ismeretlen személy megpróbálta rávenni az egyik informatikust arra, hogy működjön együtt vele, illetve biztosítson hozzáférést a Tisza Párt rendszereihez. A nyomozó állítása szerint az illető pénzt is ajánlott ezért, méghozzá rendkívül jelentős összeget.
Szabó Bence szerint az ajánlat 24 és 130 millió forint közötti értékű kriptovalutában mozgott, ami már önmagában is arra utal, hogy nem alkalmi vagy improvizatív próbálkozásról lehetett szó. A kommunikációból az is kirajzolódott, hogy az érintett személyek pontosan ismerték a párt belső működését, informatikai csatornáit, valamint a belső konfliktusokat is igyekeztek kihasználni.
A rendőrtiszt szerint a megkörnyékezett informatikusokat nemcsak anyagi ajánlatokkal próbálták befolyásolni, hanem fenyegetésekkel is. Elhangzott, hogy eljárásokkal helyezték őket nyomás alá, és legalább az egyikük arról is beszélt, hogy korábban fizikailag bántalmazták. A nyomozók ebből arra következtettek, hogy a cél nem egyszerű kapcsolatfelvétel, hanem tudatos nyomásgyakorlás volt.
A feltételezett cél: a párt működésének ellehetetlenítése
A nyomozó elbeszélése szerint a digitális bizonyítékokból egyre inkább az a kép bontakozott ki, hogy a háttérben álló szereplők nem csupán információkat akartak szerezni, hanem a párt működésének megbénítására készülhettek. A kommunikáció alapján az volt a terv, hogy egy vagy több, megbízhatónak tűnő személyt juttatnak vissza vagy be a párt informatikai struktúrájába, lehetőleg minél magasabb jogosultsági szintre.
Amennyiben ez sikerül, a rendszerhez való hozzáféréssel belső károkozást, adatvesztést vagy működési zavart is előidézhettek volna. Szabó értelmezése szerint a cél végső soron az lehetett, hogy a párt választási indulása vagy kampánytevékenysége ellehetetlenüljön. Ez már nem csupán technikai vagy büntetőjogi kérdés, hanem a demokratikus verseny tisztaságát érintő ügy.
Különösen jelentős részlet volt az interjúban, hogy a kommunikációban megjelent az a gondolat: a Tisza Párt nagyobb problémát jelent, mint azt korábban feltételezték, ezért több csapat dolgozik rajta. A nyomozó szerint ez is azt erősítette bennük, hogy szervezett és nem elszigetelt akcióról lehet szó.
A titkosszolgálati szál gyanúja
Szabó Bence szerint a nyomozók meggyőződése az volt, hogy az egész ügy mögött valamilyen titkosszolgálati művelet állhatott. Ezt közvetlen, minden kétséget kizáró bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, ugyanakkor a körülmények, a beavatkozások módja, az információk pontossága és az események követése mind ebbe az irányba mutattak.
A rendőrtiszt elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal ragaszkodott ahhoz is, hogy az adatmentést ne a megszokott rendőrségi szakemberek, hanem az általuk kijelölt szereplők végezzék. Emellett a házkutatások alatt telefonon instruálták a nyomozókat, ami arra utalt, hogy valós időben követik az eseményeket. Szabó szerint mindez azt a benyomást keltette, hogy az érintett személyeket már jóval korábban figyelhették.
A nyomozó azt is felidézte, hogy egy ponton az egyik megkereső saját magukat „speciális műveleti egységként” írta le. Ez a megfogalmazás tovább erősítette a nyomozókban azt a gyanút, hogy nem közönséges bűnözői körről van szó, hanem olyan csoportról, amely mögött szervezeti háttér és jelentős erőforrás állhat.
Árnyéknyomozás és belső akadályok
Az interjú egyik legmegdöbbentőbb része az volt, amikor Szabó Bence arról beszélt: feletteseik nem engedték, hogy a feltárt titkosszolgálati vagy politikai szál hivatalosan is teljes mélységében bekerüljön a nyomozati anyagokba. Emiatt a nyomozók saját elhatározásból, informális módon próbálták tovább követni az ügyet.
A volt rendőrtiszt ezt „árnyéknyomozásként” írta le. Elmondása szerint azért döntöttek így, mert igazságérzetük azt diktálta, hogy ne hagyják figyelmen kívül azokat a bizonyítékokat, amelyek egészen más irányba vitték az ügyet, mint amit az eredeti bejelentés sugallt. Szabó szerint az különösen elfogadhatatlan volt számukra, hogy az ő, gyermekvédelmi jellegű ügyekre szakosodott osztályukat politikai célú eljárásokhoz használhatták fel.
Az is kiderült, hogy az egyik lefoglalt számítógép négy merevlemeze közül csupán egyről készült másolat, ezért a nyomozók később további adatokat próbáltak felkutatni. Ezzel újabb képernyőképekhez és kommunikációs részletekhez jutottak, amelyek még világosabban mutatták a bomlasztási terv létezését.
Miért állt a nyilvánosság elé a nyomozó?
Szabó Bence arról is beszélt, hogy szerinte egy ideális rendszerben nem lenne szükség arra, hogy egy nyomozó nyilvánosan szólaljon meg ilyen ügyről. Úgy fogalmazott, ő a hazáját szolgálja, nem pedig egy pártot vagy hatalmi csoportot, és nem tudja elfogadni, hogy a törvény előtt ne legyen mindenki egyenlő.
Állítása szerint azért döntött a nyilvánosság mellett, mert úgy érezte, nincs olyan hatóság, amely érdemben kivizsgálná az ügyet. Ezért tartotta fontosnak, hogy elmondja mindazt, amit belülről látott és tapasztalt. Megszólalása tehát nemcsak egy konkrét nyomozásról szól, hanem egyben vádirat is a rendszer működésével szemben.
A történet súlyát tovább növeli, hogy a beszámolók szerint az interjú és a tényfeltáró cikk megjelenése után házkutatást tartottak nála, majd gyanúsítottként hallgatták ki hivatali visszaélés gyanújával. Munkaviszonya időközben megszűnt, miután korábban már beadta leszerelési kérelmét.
Intézményi és politikai földrengés lehet az ügyből
A nyilvánosságra került részletek alapján ez az ügy jóval túlmutat egy vitatott rendőrségi eljáráson. Ha a nyomozó állításai akár részben is megalapozottak, akkor az súlyos kérdéseket vet fel a titkosszolgálatok működéséről, a rendőrségi nyomozások befolyásolhatóságáról és a politikai verseny tisztaságáról.
A történet lényegi eleme nem csupán az, hogy két informatikust megpróbálhattak beszervezni, hanem az is, hogy egy gyermekpornográfiai gyanúra épülő eljárásból végül egy politikai bomlasztási művelet nyomai bontakoztak ki. Az ilyen fejlemények minden demokratikus rendszerben komoly közérdeklődésre tartanak számot, mert a közbizalom alapjait érintik.
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a nyilvánosságra került állításokat milyen mélységben vizsgálják ki, és lesz-e olyan független, hiteles eljárás, amely képes megnyugtató válaszokat adni. Az azonban már most látható, hogy az ügy a választási kampány egyik legnagyobb hatású botrányává válhat, és hosszú időre meghatározhatja a közéleti diskurzust Magyarországon.
Fotó: Direkt36 – YouTube – képernyőfotó
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
