Választás előtti óriástámogatás: Hankó Balázs több mint 260 milliárdot adott Krausz Ferenc alapítványának
Több mint 260 milliárd forintos állami finanszírozási szerződést kötött a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nevéhez kötődő Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal. A megállapodás 2031 végéig szól, és összesen mintegy 261,7 milliárd forint állami támogatást biztosít az alapítványnak a következő évekre. A szerződést februárban, vagyis a választások előtt írták alá, április végéig pedig már 22,4 milliárd forintot folyósítottak is az alapítványnak, további 400 millió forintos működési támogatás mellett. Az ügy újabb kérdéseket vet fel arról, milyen hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásokat hagyott hátra az Orbán-kormány az utolsó hónapjaiban.
2031 végéig szól a finanszírozási szerződés
A Magyar Hang által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány 2031 végéig kap állami finanszírozást feladatai ellátására. A támogatás teljes összege mintegy 261,7 milliárd forint.
Az alapítványt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti, és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként hozták létre 2025 novemberében. A hivatalos cél az, hogy világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre Magyarországon, amely magyar és nemzetközi csúcskutatók munkáját segíti.
A szerződés céljai között szerepel a tudományos tehetséggondozás támogatása, a nemzetközi kutatók Magyarországra vonzása, valamint a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése is.
Már több mint 22 milliárdot folyósítottak
Egy másik közadatigénylésből az is kiderült, hogy április végéig már mintegy 22,4 milliárd forintot folyósítottak az alapítványnak. Ezen felül az Élvonal további 400 millió forint működési támogatást is kapott.
A működési támogatás összege a következő években a fogyasztói árindexhez igazodva tovább emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány nemcsak egyszeri nagy támogatást kapott, hanem hosszabb távra kiszámítható, jelentős állami finanszírozási pályára került.
A támogatás nagyságrendje különösen figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor az új kormány szerint súlyos költségvetési helyzetet örökölt, több állami szerződést felülvizsgál, és átmeneti kötelezettségvállalási korlátozásokat vezet be.
Csak szigorú feltételekkel módosítható a megállapodás
A szerződés szerint a megállapodást főszabály szerint csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet módosítani. Az állam akkor kezdeményezhet változtatást, ha az alapítvány jelentősen eltér a vállalt feladataitól, vagy ha megváltozik a kuratórium elnökének személye, vagyis már nem Krausz Ferenc vezeti a szervezetet.
A dokumentum ugyanakkor tartalmaz felmondási lehetőséget is. A miniszter 180 napos felmondási idővel felmondhatja a megállapodást, ha az alapítvány nem közfeladatokra fordítja a pénzt, nem biztosítja az ellenőrzés feltételeit az erre jogosult szerveknek, vagy ismételten súlyosan megszegi kötelezettségeit.
Ez azt jelenti, hogy a szerződés nem teljesen érinthetetlen, de a módosítása vagy felmondása jogi és szakmai vizsgálatot igényelhet.
Krausz Ferenc alapítványa már korábban is vitát váltott ki
Az Élvonal Alapítvány neve korábban akkor került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül.
Az Akadémia 375 gimnázium 5500 tanulóját segíti, és több mint 400 tanár dolgozik vele együtt. Az ügy azért váltott ki felháborodást, mert a tudósképzés támogatása éppen az alapítvány egyik kiemelt céljához illeszkedne.
Krausz Ferenc később sajtótájékoztatón azt mondta: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.
Újabb választás előtti pénzügyi örökség
A több mint 260 milliárd forintos támogatási szerződés újabb nagy összegű, hosszú távú kötelezettségvállalásként jelenik meg az Orbán-kormány utolsó hónapjainak leltárában. Az elmúlt napokban több olyan megállapodás is nyilvánosságra került, amelyet a választások előtt kötöttek meg, és amely évekre vagy akár évtizedre előre jelenthet pénzügyi terhet az államnak.
A tudomány és a tehetséggondozás támogatása önmagában fontos nemzeti cél, de egy ekkora összegű szerződésnél alapvető kérdés az átláthatóság, az ellenőrzés, a szakmai teljesítés és a közpénz felhasználásának indokoltsága.
A következő időszak egyik nagy kérdése az lesz, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja-e ezt a megállapodást, és milyen garanciákat kér arra, hogy a több mint 260 milliárd forint valóban közfeladatokra, kutatásra, tehetséggondozásra és a magyar tudomány erősítésére menjen.
A tét: tudománytámogatás vagy bebetonozott pénzcsatorna?
Krausz Ferenc Nobel-díjas tudósként világszinten is kiemelkedő szakmai tekintély, az alapítvány céljai pedig papíron fontosak: csúcskutatás, tehetséggondozás, nemzetközi kutatók Magyarországra vonzása és innováció. A vita nem is arról szól, hogy szükség van-e erős magyar tudományos háttérre, hanem arról, hogy egy választás előtt aláírt, 2031-ig szóló, több mint 260 milliárdos állami szerződés mennyire átlátható és mennyire szolgálja valóban a közérdeket.
A Tisza-kormány előtt most az a feladat áll, hogy világos választ adjon: milyen feltételek mellett maradhatnak érvényben az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban megkötött óriásszerződések, és hogyan biztosítható, hogy a közpénz ne politikai bebetonozásra, hanem valódi társadalmi és tudományos célokra menjen.
Fotó: ATV / YouTube képernyőfotó
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
