Központilag listázták a tiszás alkalmazást letöltő tisztségviselőket – félelem és bizonytalanság a minisztériumokban
Központilag listázták a tiszás alkalmazást letöltő tisztségviselőket – derül ki kormányzati forrásokból, amelyek szerint minden minisztérium vezetése megkapta azoknak a dolgozóknak a nevét, akik szerepelnek a kiszivárgott adatbázisban. A lista alapja a Tisza Világ alkalmazás állítólagos felhasználói adatbázisa volt, amelyet kormánypárti médiumok térképre is felvittek, utcára pontosan beazonosítva a „tiszásokat”. A botrány nemcsak adatvédelmi, hanem súlyos munkajogi és demokrácia-védelmi kérdéseket is felvet: értesülések szerint már most vannak olyan fiatalok, akik állásukat vesztették amiatt, hogy szimpatizáltak a Tisza Párttal. A minisztériumok hivatalosan hallgatnak, miközben egyre több jel utal arra, hogy politikai alapon szűrik és megfélemlítik a közszférában dolgozókat az országban is.
Központilag listázták a tiszás alkalmazást letöltő tisztségviselőket – így épült fel a félelem légköre a közszolgálatban
A Magyar Hang információi szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda központilag gyűjtötte ki, kik szerepelnek a nemrég kiszivárgott, a Tisza Világ mobilalkalmazáshoz köthető adatbázisban, majd minisztériumonként továbbította a listákat a tárcák vezetőinek. Úgy tudni, lényegében egy olyan összesítés készült, amely megmutatja, melyik minisztériumban hány munkavállaló, tisztviselő vagy tisztségviselő kapcsolható a Tisza Párt környezetéhez vagy a „tiszás” alkalmazás letöltéséhez.
A lap megkereste az összes minisztériumot, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az információkat, de egyetlen helyről sem érkezett válasz. A csend önmagában is beszédes: miközben a kormányzati kommunikáció országosan a Tisza Pártot hibáztatja az adatkezelés miatt, a tárcák háza tájáról semmiféle érdemi tájékoztatás nem látott napvilágot arról, mi történik azokkal, akikről „kiszivárgott”, hogy letöltötték az alkalmazást.
Az adatbázis-botrány: 200 ezer név és egy térképre rajzolt ország
A történet eleje a kormánypárti sajtóhoz köthető. A Magyar Nemzet nevét viselő lap hozta nyilvánosságra, hogy egy nagyjából 200 ezer nevet tartalmazó lista került ki az internetre, amely – az akkori állítások szerint – a Tisza Világ applikáció letöltőinek adatait tartalmazta. A név, telefonszám, e-mail-cím és lakcím mellett az volt az igazán veszélyes, hogy egy ismeretlen ezeket az adatokat térképre is vitte.
A kormánypárti médiumok rövid ideig azt a linket is elérhetővé tették, amelyen utcára pontosan meg lehetett nézni, hol laknak a „tiszások”. Később ugyan eltűnt a link, de addigra a lista léte és kiterjedtsége már közismertté vált. Ráadásul több visszajelzés szerint a térképen olyanok is szerepeltek, akik egyáltalán nem töltötték le az alkalmazást, vagy egészen más, régi cím szerepelt mellettük, mint amit ők maguk valaha megadtak.
A kormány narratívája: mindenért az ellenzéki párt a felelős
A kormányzati kommunikáció gyorsan megtalálta a felelőst: a Tisza Pártot és a Tisza Világ alkalmazás fejlesztőit. Több nyilatkozatban is azt hangoztatták, hogy a párt „ukrán fejlesztőkkel” dolgoztatott, és az adatok így kerülhettek ki az országból. Arra azonban már kevesebb szó jutott, hogy az adatbázist és a belőle készült térképet elsőként éppen kormánypárti médiumok mutatták be, és ők tették széles körben elérhetővé.
Arról sincs érdemi kormányzati magyarázat, miért került sor arra, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodában minisztériumonként kiemeljék a közszférában dolgozó „tiszás” felhasználókat. Az, hogy ez a lista eljutott a tárcák vezetéséhez, számos kérdést vet fel: mi a célja ennek az összesítésnek, és milyen döntéseket alapoznak rá?
Egy 22 éves fiatal története: próbaidőre hivatkozva elbocsátva
A botrány egyik legismertebb személyes története egy 22 éves fiatalhoz kötődik. Ő Magyar Péter országjárásának jánoshalmi fórumán mesélte el, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott, ám miután a neve felkerült az adatbázishoz köthető listára, elbocsátották az állásából.
A minisztérium a Telex megkeresésére már jóval semlegesebb indoklást adott: közlésük szerint „a próbaidő alatt bebizonyosodott, hogy nem tudunk a fiatalemberrel együtt dolgozni”. A magyarázat azonban sokak szerint nem függetleníthető attól a ténytől, hogy a neve a kormányközeli médiumok által felkapott adatbázisban is szerepelt. Magyar Péter később közölte, hogy az érintett fiatalnak gyakornoki helyet ajánl az Európai Parlamentben és a Tisza Párt külügyi munkacsoportjában; a fiatal a Partizán műsorában azt mondta, jó eséllyel elfogadja az ajánlatot.
Megfélemlítés vagy „normális kormányzati eljárás”?
A minisztériumok belső gyakorlata nem látható a nyilvánosság számára, de a központi lista létezése önmagában elég ahhoz, hogy erősítse a félelem légkörét. Ha egy köztisztviselő vagy diplomata azt látja, hogy egy ellenzéki párt alkalmazásának letöltése, vagy akár csak a gyanúja is állásvesztéshez vezethet, jogosan érzi úgy, hogy a politikai szimpátia ára van a közszférában.
Kormányzati oldalról mindez akár azzal is magyarázható, hogy az állam „lojalitást vár el” kulcspozíciók betöltőitől, a kritikusok azonban arra figyelmeztetnek: ez a logika rövid úton vezet a politikai alapú tisztogatásokhoz. A központi listák készítése egy többpárti demokráciában nemcsak adatvédelmi szempontból aggályos, hanem a hatalmi visszaélések melegágya is lehet.
Politikai akciók a „tiszások” címkéjével
A feszültséget tovább növelte, amikor Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője videót készített arról, hogy elment egy ismert tiszás aktivista lakóhelye közelébe. A felvétel jogvédő szervezetek és ellenzéki szereplők kritikáját is kiváltotta, akik szerint az ilyen akciók burkolt megfélemlítésnek minősülnek.
Németh Balázs a bírálatokra lapunknak úgy reagált: egy nem beazonosítható helyen, egy sok száz lakásos ház közelében készítette a videót, nem nevezte meg az érintett aktivistát, így szerinte nem sértette senki jogait. Az eset mégis jól mutatja, hogyan fordul át egy adatbázis-botrány személyes politikai üzengetésbe és a közéletet vállaló állampolgárok célkeresztbe állításába.
Demokrácia és adatvédelem: hol húzódik a határ?
Az ügy lényege túlmutat egy technikai adatvédelmi incidensen. Az, hogy egy ellenzéki párt támogatói, szimpatizánsai, vagy akár csak az alkalmazását telepítők külön listákra kerülnek, majd ezeket központilag eljuttatják a minisztériumokhoz, végső soron a politikai véleményszabadságot érinti. Ha a közszolgálatban dolgozók azt tanulják meg, hogy nem tölthetnek le egy ellenzéki alkalmazást következmények nélkül, akkor nemcsak adatvédelmi, hanem demokrácia-válsággal is szembe kell néznünk.
A botrány jelenlegi állása szerint sok a nyitott kérdés, a minisztériumok hivatalosan továbbra is hallgatnak. Az viszont már most látszik: a központi listázás gyakorlata hosszú időre meghatározhatja, mennyire merik a közszférában dolgozók nyíltan vállalni politikai véleményüket – és mennyire kell félniük attól, hogy egy applikáció letöltése egyszer még az állásukba kerül.
Borítókép: Magyar Péter Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
AMagyar News Onlinea hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az ÖnTÁMOGATÁSÁRAis, amitITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
