Iránytű: Egyértelmű a kormányváltó hangulat, a biztos választási résztvevők között 42 százalékkal első a Tisza, a 18–29 évesek körében a Fidesz gyengült

Egyre határozottabb politikai irányváltás rajzolódik ki Magyarországon az év végére, legalábbis ezt mutatja az Iránytű Intézet több hónapon át zajló, nagymintás kutatása. A felmérés nem egyetlen pillanat hangulatát rögzíti, hanem egy hosszabb időszak politikai trendjeit, így különösen alkalmas arra, hogy valós képet adjon a társadalomban zajló folyamatokról. Az adatok alapján a választók jelentős része változást szeretne, és ez a szándék nem csupán egyetlen párt szavazótáborára korlátozódik. A kutatás szerint a biztos szavazók körében markáns átrendeződés figyelhető meg, miközben a kormánypártok támogatottsága több fontos társadalmi csoportban és térségben is gyengül. A számok nemcsak politikai erőviszonyokat, hanem mélyebb társadalmi mozgásokat is tükröznek.

Több hónapos kutatás, stabilabb következtetések

Az Iránytű Intézet szeptember és november között összesen ötezer fő telefonos megkérdezésével készítette el elemzését. A módszertan egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyetlen időpontra fókuszál, hanem három hónap adatait összegezve ad átfogó képet a pártpreferenciák alakulásáról. Az elemzéshez elsőként hozzájutó Népszava szerint ez a megközelítés lehetővé teszi a rövid távú kilengések kiszűrését, és inkább a tartós trendekre irányítja a figyelmet.

A biztos választási részvételt ígérők körében az ellenzéki Tisza Párt 42 százalékos támogatottsággal áll az élen, míg a Fidesz–KDNP 32 százalékon követi. A különbség tíz százalékpont, ami már nem pusztán statisztikai eltérés, hanem politikai értelemben is komoly előnyt jelent.

A pártverseny további szereplői

A két nagy politikai tömb mögött jelentős lemaradással sorakoznak fel a kisebb pártok. A Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékkal a harmadik helyet foglalja el a biztos szavazók körében, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, a Demokratikus Koalíció pedig 2 százalékon áll. Az egyéb pártok összesen 1 százalékot érnek el ebben az összevetésben.

Figyelemre méltó, hogy a biztos szavazók 15 százaléka továbbra sem nevezett meg pártpreferenciát, vagy nem tudott dönteni. Ez a csoport politikai értelemben tartalékot jelenthet, amelynek megszólítása a kampány egyik kulcskérdésévé válhat.

Erősödő kormányváltó igény a társadalomban

Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint az adatok alapján egyértelműen kormányváltó hangulat uralkodik az országban. Megfogalmazása szerint a megkérdezettek mintegy hatvan százaléka szeretne politikai változást, és ez az arány nem kizárólag egyetlen párt szimpatizánsait fedi le.

Az elemző hangsúlyozta, hogy ez a társadalmi igény még az ellenzéki párt jelenlegi támogatottságán is túlmutat, ami arra utal, hogy további mozgósítási lehetőségek rejlenek a rendszerben. Ezzel szemben a kormány maradását óhajtók aránya nagyjából megegyezik a kormánypárti tábor méretével, ami Pék Szabolcs szerint azt jelzi, hogy a Fidesz számára egyelőre nehezen azonosítható új társadalmi bázis.

Regionális átrendeződés az országban

Az ország nyolc régiójából hatban az ellenzéki párt vezet, míg a kormánypártok mindössze két térségben tudták megőrizni előnyüket. Az Észak-Alföldön 37 százalékkal még a Fidesz áll az élen, míg a Tisza itt 32 százalékot ér el. Hasonló a helyzet a Dél-Dunántúlon, ahol 36–33 az arány a kormánypártok javára.

Budapesten és Pest megyében azonban jelentős, kétszámjegyű különbség látható. A fővárosban 42–26, Pest megyében pedig 45–27 az állás az ellenzéki párt javára, ami jól mutatja a városi térségek politikai átalakulását.

Településtípusok és strukturális különbségek

A kutatás részletesen vizsgálta a településszerkezet hatását is. A községekben a különbség hibahatáron belüli, itt a Fidesz 36 százalékon áll, míg az ellenzéki párt 32 százalékkal követi. A megyei jogú városokban viszont már jelentős az eltérés, 42–28 az arány az ellenzék javára, és a kis- és középvárosokban is átvette a vezetést.

Pék Szabolcs szerint a vidéki különbségek hátterében a településszerkezet áll. Az aprófalvas körzetek rendkívül erőforrás-igényesek kampányszempontból, ami hagyományosan a kormánypártoknak kedvez.

Generációs és társadalmi törésvonalak

A demográfiai adatok alapján tovább mélyül a generációs szakadék. A 18–29 évesek körében a Fidesz támogatottsága 12 százalékra csökkent, miközben a Tisza Párt elérte a 60 százalékot. A 65 év felettiek körében ezzel szemben még mindig a kormánypárt dominál 46 százalékkal, bár az ellenzéki párt itt is érdemi erősödést mutat.

Iskolai végzettség szerint is markáns különbségek láthatók. A nyolc általánost végzettek körében a Fidesz jelentős előnyben van, míg a diplomásoknál 50–20 arányban az ellenzéki párt vezet. A választási aktivitás szintén eltérő: az ellenzéki szavazók 93 százaléka biztos részvételt ígér, míg a kormánypártiaknál ez az arány 86 százalék.

Árnyaltabb kép más mérések alapján

Az adatok értelmezéséhez hozzátartozik, hogy más kutatóintézetek mérései némileg eltérő képet mutattak az elmúlt hetekben. Az IDEA Intézet szintén stabil ellenzéki előnyt jelzett, míg a 21 Kutatóközpont november végi adatai a különbség csökkenésére utaltak. Elemzők szerint ebben szerepet játszhattak a kormány által bejelentett jóléti intézkedések is.

Összességében azonban az Iránytű Intézet kutatása egyértelmű tendenciát jelez: a politikai erőtér mozgásban van, és a következő időszak egyik legnagyobb kérdése az lesz, miként reagálnak erre a szereplők.

Magyar News Online