Ismét több tízmilliárdos állami apanázst zsebelt be Tiborcz István érdekeltsége
Újabb jelentős összegű állami forrás jutott olyan befektetési struktúrákba, amelyek a miniszterelnök vejéhez köthetők – derül ki a Transparency International Magyarország legfrissebb feltárásából. A több tízmilliárd forintos tőkebefektetés nemcsak a közpénzek felhasználásának átláthatóságát érintő kérdéseket veti fel, hanem a döntéshozatali mechanizmusok függetlenségét is. A Baross Gábor Tőkeprogram keretében kiosztott források egy része olyan magántőkealapokhoz került, amelyek mögött Tiborcz István üzleti érdekeltségei állnak. A részletek bírósági eljárás nyomán váltak ismertté, miután az illetékes állami szervek nem adtak ki adatokat önként. A történet túlmutat egyetlen befektetésen: rendszerszintű kérdéseket vet fel a közpénzek elosztásának módjáról és a politikai-gazdasági kapcsolatrendszerek működéséről Magyarországon.
Állami programok és a gazdaságélénkítés céljai
A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen, 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program deklarált célja a gazdaság élénkítése, a beruházások ösztönzése, valamint a versenyképesség növelése volt, különös tekintettel a zöld fejlesztésekre és az energiahatékonyság javítására.
A konstrukció lényege, hogy az állam piaci alapkezelőkön keresztül juttat forrásokat különböző befektetési alapokba, amelyek aztán vállalatokba vagy projektekbe fektetnek. A rendszer azonban már a kezdetektől kritikák kereszttüzébe került, elsősorban az átláthatóság hiánya miatt. A kedvezményezettek kiválasztása, valamint a befektetések feltételei sok esetben nem voltak nyilvánosak.
Szelektív forráselosztás és titkolt döntések
A program első szakaszában 164 milliárd forintot osztottak szét különböző alapok között, amelyből jelentős rész jutott olyan alapkezelőknek, amelyek kapcsolatba hozhatók Tiborcz István üzleti körével. A Gránit Alapkezelő és az Equilor Alapkezelő több mint 60 milliárd forintnyi befektetést kapott különböző alapokon keresztül.
A későbbi alprogramok, köztük a Zöld Alapok és a Gazdaságélénkítő pillér esetében azonban még kevesebb információ került nyilvánosságra. Nem hirdettek nyilvános pályázatot, és nem tették közzé sem a kedvezményezettek listáját, sem a befektetések részleteit. Ez a gyakorlat jelentősen korlátozta a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét.
A Transparency International Magyarország ezért több alkalommal is közérdekű adatigényléssel fordult az érintett szervezetekhez. Miután ezek nem vezettek eredményre, bírósági úton kényszerítették ki az adatok nyilvánosságra hozatalát.
Újabb milliárdok egy magántőkealapban
A bírósági eljárás során derült ki, hogy az állam újabb jelentős befektetést hajtott végre az Andezit Magántőkealapban. Ez az alap a Gránit Alapkezelő irányítása alatt áll, amely Tiborcz István többségi tulajdonában van.
A befektetés összege 35 milliárd forint volt, amelyhez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás társult. A társbefektető egy olyan energetikai vállalat volt, amely szintén a miniszterelnök vejéhez köthető. Ez a konstrukció tovább erősíti azt a képet, hogy az állami és magánforrások összefonódása meghatározó szerepet játszik a program működésében.
A Magyar Nemzeti Bank 2025 augusztusában vette nyilvántartásba az alapot, amely így viszonylag rövid időn belül jelentős állami támogatáshoz jutott.
Kiemelkedő nyertesek a rendszerben
A Transparency International elemzése szerint az MFB-csoport által befektetett források egyik legnagyobb nyertese a Gránit Alapkezelő. Az alapkezelőhöz köthető alapok 2024 végéig mintegy 146 milliárd forintnyi állami befektetést kaptak, ami az összes forrás közel egyötödét jelenti.
Ez az arány különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy egyetlen, politikailag is kötődő szereplőhöz kapcsolódó alapkezelőről van szó. Az újabb 35 milliárd forintos befektetés tovább növeli ezt az arányt, és megerősíti a koncentrációt a rendszerben.
Forgóajtó-jelenség és szabályozási hiányosságok
A történet egyik legérzékenyebb pontja a döntéshozók személye. A bírósági eljárás során kiderült, hogy az állami források odaítélésében részt vett egy olyan vezető, aki korábban éppen annak az alapkezelőnek volt a vezérigazgatója, amely később jelentős támogatásban részesült.
Ez az úgynevezett forgóajtó-jelenség Magyarországon jelenleg nem esik szigorú szabályozás alá. Így előfordulhat, hogy valaki rövid időn belül a magánszektorból a közszférába kerül, majd olyan döntésekben vesz részt, amelyek korábbi munkaadójának kedveznek.
Ez a gyakorlat komoly aggályokat vet fel a döntéshozatal függetlenségével és a közpénzek felhasználásának tisztaságával kapcsolatban.
Egy rendszer működése a számok mögött
A feltárt adatok alapján kirajzolódik egy olyan rendszer, amelyben az állami források jelentős része szűk körben koncentrálódik. A befektetések struktúrája, a döntéshozatali folyamatok és a személyi összefonódások együttese egy komplex, nehezen átlátható mechanizmust alkot.
A közpénzek hatékony és igazságos felhasználása szempontjából kulcsfontosságú lenne a nagyobb transzparencia és az elszámoltathatóság erősítése. A jelenlegi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek az elvárások csak részben érvényesülnek.
A történet nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőséggel is bír, hiszen rávilágít arra, hogyan működik a hatalom és az üzleti érdekek kapcsolata a mai Magyarországon.
A cikk a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit által készített elemzés alapján készült.
Fotó: MTI / MTVA / MNO
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
