Hegedűs Zsolt kemény üzenete az egészségügyi vezetőknek: aki politikai lojalitásból asszisztált a szakma leépítéséhez, aggódhat
Az első száz napban visszaadná a Magyar Orvosi Kamara kötelező tagságát Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki első nagyinterjújában átfogó egészségügyi fordulatot ígért. A tárcavezető szerint véget kell vetni a parancsuralmi irányításnak, vissza kell adni a kórházi menedzsmentek szakmai önállóságát, és olyan új intézményeket kell létrehozni, amelyek a betegellátás minőségét, a szakmai protokollokat és a betegek jogait nem politikai, hanem valódi szakmai alapon védik. Hegedűs Zsolt egyértelmű üzenetet küldött azoknak is, akik szerinte politikai lojalitásból asszisztáltak a szakma leépítéséhez vagy a kamara beszántásához: nekik van okuk az aggodalomra. A miniszter azt is jelezte, hogy a gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit ki fogják vizsgálni.
Az első száz napban visszakapná kötelező tagságát a Magyar Orvosi Kamara
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első nagyinterjújában világossá tette, hogy az új egészségpolitika egyik első lépése a Magyar Orvosi Kamara helyzetének rendezése lesz. A tárcavezető szerint az első száz napban a MOK visszakapja a kötelező tagságát, és ez szerinte „nem is kérdés”.
A miniszter nemcsak a kamarai tagság visszaállításáról beszélt, hanem az etikai rendszer modernizálásáról is. Úgy fogalmazott, hogy az igazságügyi miniszterrel közösen egy független egészségügyi-bírósági testületet szeretne létrehozni, az angliai mintához hasonlóan.
Hegedűs szerint tarthatatlan, hogy egy rendszerben „a bíró, az ügyész és az ügyvéd egy személy legyen”. Ez azt jelenti, hogy az orvosi etikai ügyekben olyan eljárási rendet akar kialakítani, amely függetlenebb, átláthatóbb és igazságosabb lehet a jelenleginél.
Két új független intézményt hozna létre a tárca
A miniszter két új, független intézmény létrehozását is bejelentette. Az egyik az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság lenne, amely a brit CQC mintájára működne, és a minisztériumtól függetlenül ellenőrizné az ellátás minőségét.
A másik új intézmény a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpont lenne. Ennek feladata az lenne, hogy egységes szakmai protokollokat dolgozzon ki, és ne politikai lobbik, hanem szakmai szempontok határozzák meg a gyógyítás rendjét.
Ez jelentős szemléletváltást ígér. A magyar egészségügyben évek óta visszatérő panasz, hogy az intézményrendszer túlzottan központosított, politikailag vezérelt, a szakmai autonómia pedig sok területen háttérbe szorult. Hegedűs Zsolt most azt ígéri, hogy a minőségellenőrzés és a klinikai irányelvek rendszere önállóbb és szakmaibb alapokra kerül.
Törvényben rögzítenék az őszinteség kötelezettségét
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy törvényben rögzítenék a betegek jogait, és bevezetnék az úgynevezett „Duty of Candour” elvét, vagyis az őszinteség kötelezettségét.
Ez azt jelentené, hogy ha az ellátás során hiba vagy szövődmény történik, akkor az orvosnak és az intézménynek törvényi kötelessége lenne erről őszintén tájékoztatni a beteget és a családját.
Ez különösen fontos lépés lehet egy olyan rendszerben, ahol sok beteg és hozzátartozó érzi úgy, hogy kiszolgáltatott, nem kap elég információt, vagy csak utólag, nehezen tudja meg, mi történt pontosan az ellátás során. Az őszinteség kötelezettsége nemcsak jogi, hanem bizalmi kérdés is: a betegellátás alapja az, hogy az intézmény ne elhallgassa a hibákat, hanem vállalja a tájékoztatást és a felelősséget.
A miniszter szerint kötelezővé teszik a betegelégedettség mérését is, és annak eredményeit minden intézményben nyilvánosan publikálni kell majd.
Nem tiltana teljesen a köz- és magánellátás között
A köz- és magánellátás viszonyáról Hegedűs Zsolt azt mondta, nem tartja jó megoldásnak a teljes tiltást. Vagyis nem támogatná azt, hogy az orvosoknak választaniuk kelljen: vagy csak az állami, vagy csak a magánellátásban dolgozhatnak.
A miniszter szerint olyan szabályozásra van szükség, amely védi a betegek érdekeit, átlátható viszonyokat teremt, de nem teszi működésképtelenné a rendszert. Nemzetközi jó gyakorlatokat is megvizsgálnának, különösen olyan országokból, ahol a köz- és magánellátás világos játékszabályok mellett működik együtt.
Ez az egyik legérzékenyebb egészségpolitikai kérdés. A kettős praxis sok beteg szerint igazságtalan helyzeteket teremt, mert előfordulhat, hogy valaki a magánellátáson keresztül gyorsabban jut hozzá ugyanahhoz a szakemberhez, miközben az állami várólisták hosszúak. Ugyanakkor a teljes tiltás sok orvos elvándorlását vagy az ellátás további gyengülését okozhatná.
Hegedűs Zsolt ezért nem tiltásban, hanem szabályozott együttélésben gondolkodik.
Minden kórházi vezetőtől transzparens leltárt kérnek
A kórházak menedzsmentjeivel kapcsolatban a miniszter azt mondta, az első hatvan napban minden intézményvezetőtől transzparens leltárt kérnek. Ez a leltár várhatóan az intézmények valós pénzügyi, szakmai, működési és infrastrukturális állapotát tárná fel.
Hegedűs Zsolt szerint annak, aki szakmai alapon és tisztességesen vezette az intézményét, nincs oka izgulni. A miniszter azt ígéri, véget vetnek a parancsuralmi irányításnak, visszaadják a kórházi menedzsmentek önállóságát, és támogatják azokat a szakmai műhelyeket, amelyeket eddig szerinte elfojtottak.
A tárcavezető szerint a kórházi vezetőknek nem egzisztenciális félelemben kell dolgozniuk. Ez fontos üzenet azoknak az intézményvezetőknek, akik az elmúlt években sokszor politikai, gazdasági és központi adminisztratív nyomás alatt próbálták működtetni a saját kórházukat.
Kemény figyelmeztetés azoknak, akik politikai lojalitásból rombolták a szakmát
Hegedűs Zsolt ugyanakkor világosan jelezte, hogy nem mindenki számíthat bizalomra. Úgy fogalmazott: azoknak, akik politikai lojalitásból asszisztáltak a szakma leépítéséhez vagy a kamara beszántásához, van okuk az aggodalomra.
Ez az interjú legerősebb politikai mondata. A miniszter ezzel azt üzente, hogy az egészségügyi vezetői körökben is megkülönböztetik majd a szakmai alapon dolgozó intézményvezetőket azoktól, akik a korábbi kormány politikai akaratát szolgálták ki a szakmai érdekekkel szemben.
Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen esetekben minden döntésnek dokumentumokon, vizsgálatokon és tisztességes eljáráson kell alapulnia. Hegedűs Zsolt is azt mondta, hogy a váltás a szakmaiság és az etika mentén történik: aki a minőségi betegellátást szolgálja, partner lesz, aki viszont a politikai lojalitást a hivatása elé helyezte, annak nem lesz helye az új rendszerben.
Kivizsgálják a gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit
A miniszter azt is bejelentette, hogy a gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit ki fogják vizsgálni. Ez különösen jelentős vállalás, mert a járvány idején több, nagy összegű állami beszerzés, eszközvásárlás és szerződés került a közéleti viták középpontjába.
A covid-időszak egészségügyi és gazdasági döntései sokáig részben homályban maradtak. Hegedűs Zsolt most azt ígéri, hogy ezekre is kiterjed az átvilágítás.
A vizsgálatoknak azt kell majd tisztázniuk, hogy a beszerzések indokoltak voltak-e, megfelelő áron történtek-e, kik döntöttek róluk, milyen cégek jutottak megbízásokhoz, és történt-e olyan visszaélés, amely jogi következményeket vonhat maga után. A gyanú vagy a politikai állítás önmagában nem jelent bűnösséget, de a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető társadalmi érdek.
Két-három év kell a valódi teljesítményalapú rendszerhez
Hegedűs Zsolt szerint 2-3 év szükséges ahhoz, hogy olyan adatminőségű rendszert építsenek fel, amelyre valódi teljesítményalapú egészségpolitika alapozható. A miniszter úgy számol, hogy az első év a stabilizálásról és az alapok rendbetételéről szól majd.
A második és harmadik évben már mérhető fejlesztéseknek kell megjelenniük. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem azonnali csodát ígér, hanem először pontos adatokra, ellenőrzésre, minőségi mutatókra és intézményi rendbetételre építené az átalakítást.
Ez a megközelítés szakmailag érthető: amíg nincs pontos adat a várólistákról, fertőzésekről, betegelégedettségről, teljesítményekről, kapacitásokról és intézményi különbségekről, addig nehéz célzott fejlesztéseket végrehajtani.
Az egészségügy újjáépítésének első lépése a tisztességes leltár
Hegedűs Zsolt szerint miután elkészül a tisztességes leltár, lépésről lépésre kezdhetik újraépíteni a magyar egészségügyet. A miniszter ezzel világossá tette: a kormány nemcsak pénzt akar önteni a rendszerbe, hanem előbb látni akarja, milyen állapotban van valójában az egészségügyi intézményrendszer.
Ez a betegek szempontjából kulcskérdés. Az elmúlt években az egészségügyben egyszerre jelentkezett szakemberhiány, kórházi adósság, hosszú várólista, rossz infrastruktúra, elavult épületállomány, kiszolgáltatott beteghelyzet és bizalmi válság. Ezeket nem lehet pusztán kommunikációval kezelni.
A miniszter által felvázolt rendszerben a minőségellenőrzés, a betegelégedettség, a szakmai protokollok, az őszinte tájékoztatás és a vezetői felelősség egyszerre kapna nagyobb szerepet.
A tét: szakmai fordulat vagy újabb politikai átrendezés
Hegedűs Zsolt interjúja alapján az egészségügyi tárca nagy átalakításra készül. A kérdés az, hogy ez valódi szakmai fordulat lesz-e, vagy csak újabb vezetőcserékkel járó politikai átrendezés.
A miniszter szavai alapján az irány egyértelmű: visszaadni a szakma becsületét, megerősíteni a Magyar Orvosi Kamarát, átláthatóbbá tenni a kórházi működést, nyilvánosságra hozni a minőségi mutatókat, kivizsgálni a gyanús ügyeket, és véget vetni annak a rendszernek, amelyben a politikai lojalitás fontosabb lehetett a betegellátásnál.
A magyar egészségügy állapota miatt az emberek gyors változást várnak. Hegedűs Zsolt ugyanakkor azt mondja, a stabil, mérhető és szakmai alapú rendszer felépítéséhez idő kell. Az első nagy próba az lesz, hogy a kormány valóban képes-e tiszta leltárt készíteni, és az alapján olyan döntéseket hozni, amelyek nemcsak a vezetői szinteken, hanem a rendelőkben, kórtermekben és várólistákon is érezhető javulást hoznak.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
