Bárándy Péter szerint az új kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is Sulyok Tamásék leváltása
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak nemcsak politikai felhatalmazása, hanem kötelessége is lehet arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt és a Magyar Péter által megnevezett többi közjogi vezetőt eltávolítsa a pozíciójából. Az ügy azután került újra a politikai vita középpontjába, hogy az érintett közjogi méltóságok közül eddig senki nem tett eleget a miniszterelnök lemondásra vonatkozó felszólításának. Magyar Péter korábban jelezte: ha Sulyok Tamás és a többi vezető nem távozik önként, a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással kezdeményezi az elmozdításukat. Bárándy szerint a helyzet lényege az, hogy az előző politikai rendszer több kulcspozícióba olyan embereket ültetett, akik szerinte nem szakmai alkalmasságuk, hanem politikai hűségük alapján kerültek pozícióba. A volt miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: a leváltásokat alkotmányosan kell végrehajtani.
Bárándy szerint a közjogi vezetők politikai kinevezettek voltak
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter szerint abból kell kiindulni, hogy a Magyar Péter által megnevezett közjogi vezetők Sulyok Tamással az élen politikai kinevezetteknek tekinthetők. Álláspontja szerint ezeket a vezetőket az előző politikai hatalom juttatta pozícióba, mégpedig nem elsősorban szakmai múltjuk vagy alkalmasságuk alapján, hanem a hatalomhoz való hűségük miatt.
A volt igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: nem a szakértelem, nem a pályaív, hanem a politikai lojalitás volt a kinevezések fő mozgatórugója. Szerinte sokuk esetében még az is kérdéses, hogy képességeik alapján alkalmasak-e az adott tisztség betöltésére.
Ez nagyon súlyos állítás, mert nem egyszerű politikai vitáról szól, hanem a magyar közjogi rendszer személyi alapjainak megkérdőjelezéséről. Bárándy értelmezésében a régi rendszer által pozícióba helyezett vezetők jelenléte akadálya lehet annak, hogy Magyarországon ténylegesen újraépüljön a jogállam és a demokrácia.
„Nem csak joga, hanem kötelessége is”
Bárándy Péter szerint a mostani hatalom szinte forradalmi felhatalmazást kapott arra, hogy visszavezesse az országot a demokráciába. Ebből következően szerinte az új kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is kialakítani azt a személyi feltételrendszert, amely alkalmas a jogállami működés helyreállítására.
Ez a mondat különösen fontos, mert a vita eddig sokszor arról szólt, hogy joga van-e az új politikai többségnek hozzányúlni az előző rendszerben megválasztott vagy kinevezett közjogi vezetők mandátumához. Bárándy azonban ennél tovább megy: szerinte a jogállam visszaépítése nem képzelhető el úgy, hogy a régi rendszer kulcsemberei változatlanul a helyükön maradnak.
A volt igazságügyi miniszter álláspontja alapján tehát nem elegendő a kormányváltás. Ha az állam működésének stratégiai pontjain továbbra is azok ülnek, akiket az előző hatalom politikai szempontok szerint választott ki, akkor szerinte a rendszerváltó felhatalmazás nem teljesülhet.
Ez az érvelés egybeesik a Tisza Párt politikai narratívájával is, amely szerint az április 12-i választás nem pusztán kormányváltás volt, hanem rendszerváltó felhatalmazás.
Bárándy szerint mindezt alkotmányosan kell végrehajtani
A volt igazságügyi miniszter ugyanakkor világossá tette, hogy a közjogi vezetők leváltását alkotmányosan kell végrehajtani. Szerinte nem elég politikai akaratra hivatkozni, a folyamatnak meg kell felelnie az alkotmányosság követelményeinek.
Bárándy megfogalmazása szerint nem a „szedett-vedett alaptörvényünk” szavainak mechanikus követése a lényeg, hanem az alkotmányosság betartása. Ez arra utal, hogy szerinte különbséget kell tenni az Alaptörvény aktuális szövege és az alkotmányosság mélyebb elvei között.
Ez a megközelítés várhatóan komoly vitát vált ki. Az egyik oldal szerint az új kormány a választói felhatalmazás alapján köteles megtisztítani a közjogi rendszert az előző hatalom embereitől. A másik oldal viszont valószínűleg azzal érvel majd, hogy a hivatalban lévő közjogi méltóságok mandátuma alkotmányos védelem alatt áll, és eltávolításuk politikai beavatkozás lenne.
Bárándy szerint a feladat szép, de nehéz lesz. Azt mondta, jelenleg nem tudja, pontosan hogyan fognak hozzákezdeni, de azt is hangsúlyozta: ezt nem a kormányon kell számon kérni, hanem a törvényhozó hatalmon.
A döntést a parlamentnek kell meghoznia
Bárándy Péter szerint Magyar Péter miniszterelnök kinyilváníthatja a politikai akaratot, de az akarat megfogalmazója, elfogadója vagy elutasítója a törvényhozás kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a közjogi vezetők leváltásáról nem a kormány dönthet önmagában, hanem az Országgyűlésnek kell megalkotnia a szükséges szabályokat.
Ez különösen fontos alkotmányos szempontból. A miniszterelnök politikai irányt szabhat, de az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségek sorsának rendezése parlamenti döntést igényel. Így a felelősség nem pusztán a kormányé, hanem a törvényhozó többségé is.
A volt igazságügyi miniszter arra számít, hogy egy generális szabályt hozhatnak, amely valószínűleg mindenkire alkalmazható lesz a Magyar Péter által megnevezett személyek közül. Ez azt jelentené, hogy nem külön-külön, személyre szabott döntésekkel távolítanák el az érintetteket, hanem egy általános közjogi szabály alapján rendeznék a helyzetet.
Ez a megoldás politikailag is fontos lehet, hiszen Magyar Péter korábban maga is azt hangsúlyozta, hogy nem személyre szabott jogalkotással kívánnak eljárni. A generális szabály éppen azt a látszatot próbálhatja elkerülni, hogy egy-egy konkrét személy ellen alkotnak törvényt.
Sulyok Tamás mellett több közjogi vezető sorsa is napirenden van
Az ügy nemcsak Sulyok Tamás köztársasági elnökről szól. Magyar Péter korábban több közjogi méltóságot is lemondásra szólított fel. A miniszterelnök szerint az Orbán-rendszer tartóoszlopainak nevezett vezetők távozása szükséges ahhoz, hogy az országban valódi jogállami fordulat történjen.
Az érintettek között szerepelnek a legfontosabb igazságszolgáltatási, ellenőrző és közjogi intézmények vezetői is. Eddig azonban egyikük sem tett eleget a felszólításnak, ezért került napirendre az Alaptörvény módosítása.
A Tisza Párt számára ez az egyik legnagyobb közjogi próbatétel. Ha valóban generális szabály készül, annak úgy kell egyszerre politikailag hatékonynak és alkotmányosan védhetőnek lennie, hogy közben ne keltsen olyan benyomást, mintha pusztán politikai leszámolásról lenne szó.
Bárándy Péter megszólalása ebben a vitában erős jogi-politikai támogatást adhat a kormányoldal érvelésének. A volt igazságügyi miniszter ugyanis nemcsak lehetőségként, hanem kötelességként beszélt a személyi feltételek megteremtéséről.
Az alkotmányos út lesz a legnagyobb kérdés
A következő napok és hetek legfontosabb kérdése az lesz, milyen konkrét Alaptörvény-módosítást terjeszt be a Tisza Párt, és az hogyan rendezi majd Sulyok Tamás, valamint a többi érintett közjogi vezető helyzetét.
Bárándy Péter szerint a cél jogilag és politikailag is indokolható, de az út nem mindegy. Ha a folyamat alkotmányosan védhető, általános szabályon alapul és a törvényhozás döntésével valósul meg, akkor a kormányoldal szerint a jogállam helyreállításának része lehet. Ha viszont a lépést az ellenfelek személyre szabott hatalmi beavatkozásként tudják bemutatni, akkor az újabb alkotmányos konfliktust nyithat.
A vita tehát nem egyszerűen arról szól, hogy Sulyok Tamás maradhat-e köztársasági elnök. Arról is szól, hogy az új kormány hogyan értelmezi a választói felhatalmazását, hogyan tudja összeegyeztetni a rendszerváltó politikai akaratot az alkotmányosság követelményeivel, és milyen személyi feltételek mellett képzeli el a jogállam újjáépítését.
Bárándy megszólalása erősítheti a Tisza érvelését
Bárándy Péter nyilatkozata azért jelentős, mert egy volt igazságügyi miniszter fogalmazta meg, hogy az új kormánynak szerinte nemcsak joga, hanem kötelessége is a közjogi személyi rendszer átalakítása. Ez politikai értelemben erős muníciót adhat Magyar Péternek és a Tisza-frakciónak az Alaptörvény-módosítás előkészítéséhez.
Ugyanakkor Bárándy figyelmeztetése is fontos: mindezt alkotmányosan kell végrehajtani. Vagyis a politikai felhatalmazás önmagában nem elég, olyan jogi megoldásra van szükség, amely nem rombolja, hanem valóban erősíti a demokratikus intézményrendszert.
A Sulyok-ügy ezzel új szintre lépett. Már nemcsak arról van szó, hogy a köztársasági elnök lemond-e vagy sem, hanem arról, hogy a Tisza-kormány hogyan kezeli az előző rendszer teljes közjogi örökségét. Bárándy szerint a válasz világos: a jogállam visszaépítéséhez új személyi feltételek kellenek. A kérdés most az, hogy a parlament milyen alkotmányos formát talál ehhez.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
